Megpróbálok nem tudomást venni azokról akik el akarják rontani a kedvem. Egyre jobban bízok magamban, annak ellenére, hogy talán néha pár embernek "mulatságos vagyok" vagy ahogy írok. Az önbizalmat fejleszteni kell, nem szabad hogy egy-két rossz megjegyzés napokra letörjön. Én hajlamos vagyok bedepizni, de mindegy. Most azért sem fogok, nem szerethet mindenki, ez van. :-) Én tudom, hogy akik fontosak azok itt vannak nekem, nemcsak tudom érzem is. ;-) Remény sem élt soha vissza azzal, hogy megadtam neki a weblapom jelszavait, soha-soha nem törölte ki a dolgokat amiket feltöltöttem rá, pedig ha nagyon akarta volna, simán megtehette volna. Ez azt hiszem jót jelent (?), nem utál. Remélem ez a blog sem zavarja, végülis ha zavarja akkor nem fogja olvasni. Én nem szeretnék neki fájdalmat okozni semmivel, sőt ha lehet még szeretném boldoggá tenni, azt akarom hogy boldog élete legyen, hogy soha ne érje bántás vagy rossz élmény. Ő egy csodálatos fiú, csakúgy mint Rosie is egy csodálatos nő, nem tudom miért csodálom, de csodálom, mindkettőjüket. Reményt talán picit "jobban", hiszen ő a szerelmem. :-) Én nem adom fel azt aki vagyok, hiszem hogy jól írok, vagy legalábbis őszintén. Aztán aki akarja olvassa, aki meg nem az nem. :-)
Szeretem Remet, és ez SOHA nem fog másképp lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése