~ Üresen csillogó vagy értékes?

Megint olvasom Szörnyit a bura.hu-n, nagyon jó olvasni. Mármint tényleg emberileg nagyon nagyra tartom őt, hogy le tudja írni ami bántja, annyira őszinte, annyira nyitott, és ez nekem tetszik. Mondjuk szerintem van bennünk hasonlóság, de ő sokkal őszintébb, vagyis azt mondom, ő még le tud írni szinte mindent, amit érez - én már sajnos nem. Van hogy visszafogom magam, a keserű tapasztalatok ezt okozták nálam. Aztán mialatt olvasom őt, az is beugrik, hogy kicsit olyan az egész, mint valami "megvigasztalós blog" az elkeseredetteknek, teli van mindenféle érdekes gondolattal, szép színes árnyalt érzelmekkel, s  picit olyan mint egy anás recovery blog. (Pedig nem is az anáról szól - mindegy) Azt tudni kell, az ilyen recovery blogok-ban szép színes vidám képecskék kapnak minden esetben helyet, amelyek jó esetben "feledtetik" a betegség okozta sötét oldalt, a rossz gondolatokat, s szép lassan az ember visszatalál a helyes útra. Na, s Szörnyi írásai valahogy ilyesmik, hogy az ember "szemezgethet" belőle, mi az ami megvigasztalja, talál benne magára illőt, és az életére illőt, s ez nyugalommal tölti el.

Szeretnék én is létrehozni valami ilyesmit, néha elkap a vágy, hogy csináljak pl anásoknak és miásoknak recovery tumblr-t képekkel, szöveggel, s hogy az enyém legyen a legjobb oldal. Aztán persze szar, mikor valamit létrehozok, és nem lesz olyan mint vártam, vagy nem lesz tökéletes. Amikor meg valamivel nagyjából elégedett vagyok, az sem tart túl sokáig. Kéne a visszajelzés, bár magamat ismerve, az is olyan "értéktelen" dolog lenne, vagy nem hinném el, ha jót írnak, ha rosszat akkor meg inkább bele se kezdjenek. Hm.