Nos, kicsit nehéz elkezdenem így hosszú idő után az írást, de úgy döntöttem, hogy mégis megpróbálkozom vele. Mi is van velem mostanában, miért nem születnek új blogbejegyzések, és miért vonultam vissza? - kérdezhetnék páran, már ha egyáltalán idetéved valaki a blogomra... (Nem csodálkoznék azon, ha már feladtátok volna azt, hogy olvassátok a nem megszülető bejegyzéseket.) Szóval az ok, amiért nem vagyok szinte "sehol": valahogy úgy érzem, hogy nem találom azt az embert, aki "megérdemelné" a társaságomat, mindenki valahogy olyan "túl alacsony színvonalú" hozzám képest - már bocsánat, nem az van, hogy én magasabbra helyezem magam másoknál, csak nem érzem azt, hogy bárki is megértené, milyen vagyok, mik a vágyaim, és mit szeretnék. Szóval lehet égő, de én valahogy picit "jobbra" tartom magam sok embernél. Persze gondolom ennek az ellenkezője igaz, mármint, hogy rosszabb vagyok, vagy ki tudja... Szóval most csend van és nyugalom, illetve nem teljesen, mert a "családtagok" folyamatosan keresnek, ha kell ha nem... igaziból nehéz a helyzetem írás terén, mert bennem ragadt az a gondolat, miszerint én nem írhatok semmi bántót vagy sértőt senkiről, mert Jónak kell lennünk, másokhoz és persze önmagunkhoz is... az olyan "háta mögött kibeszélős" dolog lenne, ha én másokat szapulnék amiatt, mert valami nem tetszik. Olvasom Roboman blogját (egyszer kétszer már írt némi sértőt is rólam, de nem haragudtam, azért igyekezett finoman csomagolni ahhoz képest amiket másokról ír, szóval ez így oké.), és innen jött az "ötlet" (haha micsoda ötlet - persze nem!), hogy talán nekem is kéne produkálnom legalább egy új bejegyzést... bár így meg ugye megtöröm azt a "gyönyörűen kivitelezett" csöndet, ami olyan egyedi volt ezidáig, amit nem is én fedeztem fel, hanem Reményke kivitelezett olyan csodásan - csak bevallom, hogy én őt leutánoztam csúnyán szólva, persze nekem nem megy ez olyan remekül mint neki. Sebaj. Eléggé "unalmas" az életem, illetve itthon vagyok és sokat szenvedek, ebben ugye nincs semmi érdekfeszítő, szóval nem is erről írnék... hanem arról, hogy ugye gondnokságba vagyok véve, és most lesz a felülvizsgálat, hogy továbbra is szükségem van e gondnokra. Én gondolkoztam és jobban járnék szerintem hosszútávon, ha nem lennék gondnokságba véve, ezért megpróbálok majd valahogy úgy válaszolgatni a felmerülő kérdésekre, hogy azt szűrjék le, hogy mostmár nyugodtan "felmenthetnek" a gondnokság alól. Kicsit izgulok, de nem annyira. Most másról nincs kedvem írni, és valószínűleg egy jó ideig nem is lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése