Úgy érzem már, hogy már nem tudok üzenni Reménykémnek... nagyon szeretnék, de nem vagyok olyan állapotban már... igaziból nekem lenne szükségem (már) sok-sok törődésre (TŐLE), de nem tudom, hogy ez valaha is meg fog e valósulni. Nem az, hogy feladtam, mert nem... csak nem bírok jelenleg üzenni Neki, ezt érzem. Nem tudom, hogy ez most "mit jelent", mármint hogy ez rossz vagy esetleg jó. Nem tudok semmit. Én úgy tettem, ahogy éreztem és a szívem diktálta, de túl kimerült és fáradt vagyok (már). Nem megy... segítségre lenne szükségem, de ezt félek beismerni. Nem tudom, hogy tud e segíteni "valaki", de ha igen akkor is CSAK Ő tudna... de lehet hogy ő sem tud mert lehet, hogy nem tudja hogyan vagy pedig ő is esetleg "túl fáradt" (Tőlem)... nem tudok semmit, de én már túl fáradt vagyok... de Lélekben VELE.