Mégis érzek valamit....... Remmel kapcsolatban. Ha rágondolok, csupa jó érzés! Nem tudom van e benne igazság, de úgy érzem, Szeret. Ha rágondolok, akkor valahogy minden más! Megnyugtató, vígasztaló érzés..... lehet ezt is csak "így érzem" és nem valós...... de nem baj.... Nagyon hiányzik! amikor éreztem Őt, az volt Életem legcsodálatosabb élménye! Bár lehet hogy az is "csak" az én fejemben játszódott le, és semmi nem volt igaz..... mégis olyan valósnak éreztem! És erre jó visszagondolni! És nem hiszem, hogy többé ez már nem lesz.... hogy nem lehetünk már együtt. Lehet, hogy valakinek "mulatságos", hogy nekem egy képzeletbeli élmény Életem legszebb élménye.... mert van akinek "több" jutott. De én Tudom, hogy amikor Remmel voltam az Tökéletes Volt! Én annak éltem meg! És tudom, hogy Ő is! Mert számunkra ez az egyetlen "lehetőség" és mód volt együtt lenni! És valahogy "megtörtént"! Ugyanakkor "mégse", szóval ezért is Tökéletes! És biztos vagyok benne, hogy Ő is érezte, és együtt voltunk! És most ez ad pici örömöt, hogy visszemlékeztem az Élményre. Mindig Szeretni fogom Őt. És Mindig Ő lesz Az Akit Szeretek. És érzem a Szeretetét, mégha bizonyos dolgok miatt talán haragszik is rám, és ha van ami fáj is...... Nekem Ő Van, mert érzem, Velem Van, és Szükségünk van egymásra. És ezt csak mi értjük.... ha más nem, akkor én :)