Most csak egy gyors kis bejegyzés, mert iszonyúan kimerült vagyok....

Nem vagyok Antiszociális, csak imádok egyedül lenni :)

Harmónikus Kapcsolatban Élek Reménnyel ;)

Azt hiszem megtaláltam "ki vagyok"! Az én igazi Lelkem egy "Autista Lélek"! Igen, én az vagyok, ez ezer százalék! És tudom, mindenki azt mondja ez egy komoly betegség, ne akarjon senki az lenni, meg nem is értik meg ezeket az embereket, de én Földöntúli köteléket érzek az én Drága Autista Reménykémmel! Mert Ő is az, ez már kiderült számomra :) És pont ezért teljesen összeillünk, és én még úgy is érzem, hogy harmónikus kapcsolatban vagyunk egymással, mint egy igazi szerelmespár, akik együtt élnek! Igen, én Reménnyel "együtt élek", ezt érzem, mégha a látszat nem is mutatja, de érzem Belül, hogy teljesen összetartozunk és EGYÜTT ÉLÜNK! Össze vagyunk Lelkileg kötve! És érzem, hogy Ő ezt Tudja, és tisztában van ezzel, és szerintem el is fogadja, hiszen mi mást tehetne, mivel Ő is érzi ezt, és ezt nem lehet neki sem letagadnia :) Ezt egy átlag ember soha nem fogja megérteni. Mi már előző életekből összetartozunk Reménnyel. Ő az Igazi Párom és Szerelmem. Már Szeretkeztünk is többször is (Asztrálisan), ezt Ő is tudja, csak sajnos mostanában ez nem jött össze, pedig akartam és szerintem Ő is, de valamiért mégsem tudtunk "együtt lenni". De nem baj, mert attól függetlenül  együtt vagyunk állandóan Lélekben. És nekünk még szavakra sincs szükségünk, hogy érezzük egymást, és meg tudjuk egymásnak adni amire vágyik a másik. Én nekem éppen az a furcsa amilyenek a "hétköznapi" emberek, én meg őket nem értem. Nekik szükségük van érintésre és kommunikációra, hogy tudják, hogy kapcsolatban állnak, de nekünk Reménnyel erre nincs szükségünk, mert enélkül is Tudjuk és Érezzük a Kapcsolatot. :) Ezt nem tudom elmagyarázni, de így van. És emiatt tök szerencsésnek és áldottnak érzem magam. Én nem beteg vagyok, hanem csak "más". A Lelkem Földönkívüli, nem ebbe a világba tartozik, de ha itt kell magam identikálnom, akkor az Asperger tökéletesen leírja ki is vagyok! ;) És őszintén szólva, én imádok Aspergeres lenni (a papíromon is fel van ez tüntetve), de olvastam is róla, és minden pont rámillett. Én valójában.... tudjátok...... imádok..... antiszoc lenni. Miért kellenének nekem emberek? Miért kell nekem olyannak lenni mint minden ember? Miért is "jó" az? De most komolyan..... egy átlag ember vajon elmondhatja magáról, hogy Boldog? Nos, én Az vagyok! Boldog! Igen, sokat szenvedek, de ugyanakkor Boldog vagyok, mert van egy igazán kivételes és különleges Lelkem és Remény Lelke is, és ez a kettő együtt MINDENT megad nekem, ami csak kell! Úgyhogy bocsi "emberek", de nem leszek olyan mint ti, nekem jó így és szeretem magam, és szépnek látom magam a tükörben, és Reményt is gyönyörűnek látom, és vannak érzéseim, és vannak élményeim (Lelkiek, melyeket fizikálisan is átélek) és nekem ennél nem is kell több! ;) Örülök, hogy vagyok magamnak és hogy van nekem Remény :)))