Nem tudom, hogy beteg vagyok e.... félek a sebektől, ugyanakkor rettentően nyílt tudok lenni a neten, mintha kb kihívnám a "bajt" magamnak. Nem tudom mi ez az ellentmondás bennem. Jó lenne, ha el tudnám viselni, ha valaki egy kicsi kis kritikát is mond nekem.... tudom, hogy rettentően ki vagyok téve a támadásoknak, de mégis bátor vagyok.... de annyira azért mégsem..... valahogy nem találom a megfelelő viselkedést, csak mintha valami gubóból próbálnék kiszabadulni, aki a végén "pillangóvá" válik.. de az is lehet, hogy ez hülyeség.... illetve csak azt tudom, hogy nagyon félek a sebektől. Azon gondolkozom most, hogy kellene új szavakat megismernem, hogy mégjobban ki tudjam magam fejezni.. vagy valahogyan fejleszteni kellene az íráskészségem. Persze autodidakta módon, magamat fejlesztve :-) 

Most sajnos megint megsértődtem valamin, ami nagyon apróság, lényegében egy kedves segítség volt mamám részéről. Mert tudom, hogy nem akart rosszat, mégis rosszul esett... azt mondta, hogy cseréljem le a zoknimat, és sprayzzem be a lábam..... azt nem mondta ugyan, hogy büdös, de ez volt az értelme.... pedig fürdök rendesen, igaz, hogy a zoknit pár napja nem cseréltem le... hát legalább megvan az ok. Jó, még sokmindenben változnom, fejlődnöm kell, de én szeretnék mindenben jó lenni, de ha nem akkor nem. Mindegy, mostantól ügyelek magamra, és hogy tiszta és rendes legyek. Eddig is mindennap fürödtem rendszeresen, de nyilván, ha az ember sokat mászkál akkor ugye igen, izzad... ez egy természetes emberi dolog. Ez van, nem szégyellem. :-) Mindent meg kell beszélni, bár attól még nem esik jól az embernek ha szóvá teszik ezt. Bár az is fontos, hogy segítő szándékkal teszik e, avagy azért hogy kitoljanak velünk.