Most van egy új kedvenc "anás videóm". A mobilon szoktam nézni, begépelem youtube-ra, hogy "Dr. Phil Anorexia" és kijön az első találatban. Ide is be fogom szúrni azt a videót, a főszereplő lány gyönyörű sovány rajta, főleg a legelején ahol az életéből mutatnak képeket, jeleneteket. Én is olyan szeretnék lenni, és lehetőleg rövid időn belül... bárcsak képes lennék úgy lefogyni, de félek nem fog menni, mert a csípőm túl széles. De bízom benne, hogy mégis sikerül! És bocsánat, ha ez túl megbotránkoztató, de nekem ez a vágyam, és ez a naplóm, és akinek nem tetszik, az maximum nem olvassa. De szerintem még sokan éreznek hozzám hasonlóan - akik lelkükben hasonlóak hozzám.
Ebben az anás videóban van egy rész, ahol mutatják az Anorexiás lányt, hogy éppen drogot vett be és szédül, és azt mondja: "My senses are falling down... i like it much" - és ez annyira tetszik! Szeretnék én is kábulatban, soványan szédülni, és elveszíteni az érzékeimet kis időre, hogy csak lebegés legyen és megéljem a vékonyságot, a pille könnyűséget mind a testemben, mind a lelkemben és elmémben! Milyen gyönyörű állapot lehet az!! Mégha lassan így meg is ölném magam, legalább néhány órácskára igazi boldogságot, könnyedséget éreznék! Ez is önzés részemről - tudom. Én totál megértem azt a lányt, miért csinálja. És Reményt is megértem. Bár nyilván aggódom is, de teljesen át tudom érezni, milyen ez, és tudom ez valahol nekünk kell. Én tényleg nem akarom elveszíteni Reményt, de ha ő neki az a "jó" hogy fogyni szeretne, és ez ad egy célt neki, és erősnek érzi magát lelkileg tőle, akkor én örülök a "boldogságának". De nagyon féltem is nyilván! Na mindegy, szerintem a fogyás olyan mint a drog egy picit..... kell, mert örömérzést ad. Ezt csak az érti aki nagyon benne van. Ugyanakkor szörnyű kínlódás is, gyenge vagy, erőtlen, nem bírsz felkelni az ágyból, szédülsz, de amikor érzed az ujjaiddal a medencecsontod, a bordáid, a derekad mélyedését, annál nagyobb öröm nem is létezik! Lehet így "kompenzálom" magamban, hogy nincs kapcsolatom, s nem érezhetem egy csini vagy sovány fiú testét... bár annyira nem vágyom rá, mert kielégít az, hogy érzem a saját a testem, ahogy egyre élvezetesebb tapintani a csontokat, amelyek egyre jobban kiállnak. Ezt nem tudom megmagyarázni. De szükségem van erre! Én önmagamért fogyok mostmár. Meg persze az emberek szeretetéért. De az csak másodlagos. Szeretnék tetszeni magamnak. Meg akarom adni magamnak a hiányzó részem. Az esztétikus gyönyörű testet, ami engem boldoggá tenne. Talán valaki ezt megérti....
De akkor lássuk a videót, amit mostanában nézek:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése