~ Grumpy

Gyűlölöm a "happy" dolgokat. Ma feltöltöttem Facebookra egy mosolygós képet, de rájöttem, annyira nem engem tükröz. A fotó kedvéért mosolyogtam, de amúgy nem vagyok az a mosolygós fajta. Inkább pesszimista. Mint a Grumpy Cat. Na, vele tudok azonosulni. Azt hiszem Remény is hasonló. Mi ilyen magunkba forduló, örök magányosok vagyunk szerintem... és nem akarom a Tavaszt!! Visszasírom a Telet. Gyűlölöm a napfényt. A bántó-szúró-tolakodó fényt.... mintha kigúnyolna és kinevetne, hogy igen bezzeg ő vidám, mialatt én magamba fordultam. Nem, nem irigylem a boldog embereket, egyszerűen csak nem vagyok olyan mint ők. Mégha mosolygok is, az nem én vagyok.

Túl hosszú ideig szenvedtem és ennek még mindig nincs vége, ebben éltem/élek, ezt szoktam meg, ehhez ragaszkodom, lényem részévé vált már. NEM AKAROK MÁSKÉPP ÉLNI. (De azért így sem.)

A szenvedéssel egy vagyok, szükségem van rá... csak szenvedve tudok élni, és csak a szenvedéssel tudok azonosulni. Akkor vagyok önmagam, ha szenvedek.