...azokra az estékre, amikor elmélázva üldögéltem a habfürdővel teli kádban, és élveztem a forró víz ölelését. Arra gondoltam, hogy akár R-el is ölelhetnénk így egymást, gyengéden, símogatva, becézve, csendesen, kitalálva egymás gondolatát. :-) jó érzés volt a kihűlt bőrömön érezni a forró vizet, mely szeretően melengetett, mintegy pótolva az igaz szerelmet. Persze az igaz szerelmet semmi sem pótolhatja, még egy idilli, semmihez sem fogható késő esti forró fürdő sem. Na de milyen jó is volt, játszadozni a habokban a buborékokkal, mikor lehelletfinoman ráfújtam a fehér csodára, s egy egy gömböcske tétován fellibbent a "nagy tömegből". Ujjaimmal eljátszottam a finom meleg puhasággal, néha jobban beleereszkedtem a biztonságba, s éreztem, valahol valamikor boldog leszek, majd a jövőben... semmihez sem fogható téli esték voltak ezek, nem beszéltem erről senkinek, hiszen mit is mondtak volna rá, ábrándos vagyok, álomvilágban járok, nem értették volna, hogy ezek az apró örömök nekem a világot jelentik, pedig oly szívesen megosztottam volna valakivel ezeket az élményeimet. Igen, a habokba merülve álmodoztam, és egészen máshol jártam. Élveztem a melegséget, a biztonságot, az állandóságot. Akkor még volt kádunk, most csak zuhanykabinunk van. Rájöttem ez is egy luxus volt. Néha csak arról álmodom, hogy R csatlakozzon hozzám egy kellemes habfürdőzésre, s ott a habokban szenvedélyesen csókolózzunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése