Szégyenérzet

Ma olyat csináltam amire nem vagyok büszke és amit eddig még nem igazán (ezelőtt kb kétszer volt rá eset). Meghánytattam magam. Mára fastot terveztem, de mardosott az éhség és megettem két sütit meg egy kiflit tojással. Persze nem bírtam a bűntudattal és a gondolattal hogy hízni fogok, így megpróbáltam. Sikerült. Először iszonyatosan kínlódtam, mert nem jött ki semmi, de aztán még mélyebbre dugtam az ujjam, és amikor kínlódtam akkor is bent hagytam az ujjam. Aztán már jött ki minden simán. Rohadtul szégyenlem magam, de sokkal jobban érzem magam hogy már nincs bennem a süti és a többi. Persze ezt máskor nem csinálhatom, mikor mamám itthon lesz, de ma elment itthonról, így az alkalom adott volt. Elég szar volt hányni, taknyom nyálam egybefolyt, a szemem könnyes és piros lett, meg az egész arcom, de legalább ki jött aminek "ki kellett". :-S Még a fejem is megfájdult az erőlködéstől. 

Mértem magam előtte és utána, és hányás után fél kilóval kevesebbet (!!!) mutatott a mérleg. Szal "sikeres" volt. Nem akarok bulímiás lenni, de most megkönnyebbültem. Azt hiszem nem valószínű hogy mégegyszer lesz erre eset. De meglepődtem milyen "könnyű" megszabadulni a bevitt kajától. Persze az elején iszonyatos kínlódás, de utána meg ment simán, és sokkal jobb érzés hogy nem fogok hízni. Jól is laktam meg ki is jött, így "a kecske is jóllakott meg a káposzta is megmaradt". Biztos lenéztek ezért, meg undorítónak tartjátok, de muszáj volt. Majdnem bőgtem miután megettem a sütit meg a kiflit tojással, de nagyon ki voltam éhezve. :-/// Hát szégyenlem magam.... de sokkal jobban érzem magam most. Egyébként már 54,6 vagyok ruhában. Úgyh. fogyam. :-) Reggel 54,2 voltam pólóban. (De gondolom a Cola Light amit iszogatok is "nyom a latba"). Jó lenne már 53-nak lenni...