Padlón vagyok

Azt hiszem "hülyeség" az amit írtam, hogy mi dönthetünk a sorsunk felől, afelől, hogy hogyan érezzünk. Azt hiszem minden lehet igaz is és hamis is, de ez talán hamis.

Most nagyon magamba vagyok zuhanva - beismerem. 

Gyűlölök panaszkodni. De most nagyon mélypont. Nem is tudom mit tegyek, nekem csak a net van, csak itt tudom tartani a kapcsolatokat a barátaimmal (ha igaziak), és csak itt tudok megnyilvánulni. És mivel még élek egyenlőre, így szükségem van arra hogy kifejezhessek magamból valamennyit. Nem tudom R. hogyan képes ilyen hosszú időn keresztül ilyen önfegyelmet vagy önkontrollt gyakorolni, hogy SEHOL nem oszt meg semmit, nem ír, nem nyilvánul meg. Én csakis őérte akarok olyan lenni mint ő. Mert hátha neki az tetszik. De hogyan bírjam ki, hogy semmit nem osztok meg, csak mintha halott lennék? Ez szörnyű... nem tudom, nem bírom ezt megtenni... ha nem élnék akkor természetes lenne, hogy semmi megosztás, semmi kontakt, semmi megnyilvánulás... de így?! Hogy élek, és semmit nem osztok meg?

Hogyan lehetséges?

Annyira szeretnék tetszeni R.-nek! Mindent megtennék, még ezt is hogy eltűnök... de mi van ha neki nem az tetszik? Hogyan találjam ki neki mi az ami bejön?

Hogyan feleljek meg? 

Meg akarok felelni, szeretve akarok lenni, és szeretetet akarok adni. De most ennél lejjebb már nem is lehetnék lelkileg... csak sírnék és sírnék egyfolytában! Mert szerelmes vagyok. És mert... talán az egyedüli akiben bízhatok az Isten... R.-ben is, de ő a magányosságot választja amit megértek, hiszen én is. Olyan ellentmondásos vagyok. Nem akarok kontaktot, de viszont szeretetet azt igen. Csak szeretném érezni, hogy szeretsz R... nem ragaszkodom ahhoz sem, hogy legyél belém esve, csak szimplán fontos legyek... de ezt én nem dönthetem el, nem erőszakolhatom ki, nem várhatom el... Csak reménykedhetek abban, hogy kicsit számítok. Félek, félek beszélgetni veled, nem is tudok miről, én csak érezni tudok, érezni a szerelmet, és a tiszta szeretetet, a törődő szeretetet. Szeretném ha boldog lennél. Tudom nem vagy az. Ha rajtam múlna hogy megváltoztathatnám a világot, megtenném! Olyan gyenge vagyok... fizikailag is kivagyok... most lelkileg is. Nem akarok senkit elkeseríteni, majd kilábalok belőle, mint máskor.

Csak olyan iszonyat nehéz minden... "az élet".