MOST úgy döntöttem tovább írom a blogomat - mert "nekem írnom kell". Sokszor küzdök kommunikációs gondokkal, de mégis éget a vágy hogy kifejezzem ami bennem van. A múltkor mikor R-el beszélgettem telefonon, valamin elgondolkoztam. R arról számolt be, hogy ő egy időben, kicsi korában járt talán diszlexia csoportba.
(utánaolvastam, a diszlexia tulajdonképpen valami olyasmi, hogy a gyerek később és nehezebben tanul meg olvasni, nehézséget okoz számára a szöveg értelmezése. Viszont az "EGÉSZ"-et könnyebben átlátják, és nagyon értelmesek, intelligensek).
Ez azért lényeges, mert talán ezért Remény számára nehézséget okozhat az írás.
Ez nem biztos persze, csak én feltételezem. Mesélt olyasmiről is nekem, hogy amikor a suliban fogalmazást kellett írnia, akkor az valamiért nem ment olyan jól neki. Talán, erről mesélt a telefonban. És én most kapcsoltam, hogy lehet hogy még mindig problémát okoz neki az írás.
(utánaolvastam, a diszlexia tulajdonképpen valami olyasmi, hogy a gyerek később és nehezebben tanul meg olvasni, nehézséget okoz számára a szöveg értelmezése. Viszont az "EGÉSZ"-et könnyebben átlátják, és nagyon értelmesek, intelligensek).
Ez azért lényeges, mert talán ezért Remény számára nehézséget okozhat az írás.
Ez nem biztos persze, csak én feltételezem. Mesélt olyasmiről is nekem, hogy amikor a suliban fogalmazást kellett írnia, akkor az valamiért nem ment olyan jól neki. Talán, erről mesélt a telefonban. És én most kapcsoltam, hogy lehet hogy még mindig problémát okoz neki az írás.
A gyerekkori dolgok, félelmek, problémák sokszor később is - pl tinédzserkorban és felnőttkorban is ismét előjöhetnek. Talán ez a magyarázata-oka annak, hogy Remény nem nagyon szeret írni és talán gondot okoz neki. Viszont ami meglepő, hogy a kommunikációja egyszerűen fantasztikus - kb mintha ezzel kompenzálná, hogy nem nagyon ír. De ami még érdekes dolog, hogy mikor írt nekem levelet, és olvasgattam, teljesen a helyén volt minden, semmi kivetnivalót nem találtam a szöveges írásában sem, sőt!
Nagyon is ott volt minden, szépen, logikusan, ésszerűen és remekül megfogalmazva.
Szóval ez nála valamiféle rejtett félelem lehet, hogy nem tud jól írni - de alaptalan félelem. Mint nálam az élőszóval történő beszélgetés. Bár nálam sajnos alapja is van, úgy érzem, mivel tényleg nem nagyon megy a spontán kommunikáció számomra. Én nem vagyok olyan okos mint Remény, és nem fog úgy az agyam. És gátlásaim is vannak bőven.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése