Lelkiismeret

Azt hiszem a világban elszórtan jelen van a 12 tanítvány és Jézus is itt él közöttünk. Vannak akik szintén hozzájuk tartoznak, és tudják, hogy nincsenek egyedül. Érdekes a hajós "történet" (Amit megintzsivany írt a bura.hu-n az üzenőmbe). Szerintem nincs olyan amin ne lehetne változtatni, most az jutott eszembe, hogy "nincs olyan ahonnét nincs visszaút, olyan pont", de talán mégis van...... de olyan szerintem nincs hogy ne lehetne változtatni valamin (ezt mellékesen írom). Az a baj hogy az emberek meg vannak törve, gyengék, nincs energiájuk változtatni... van olyan amikor viszont pont egy olyan pont vagy pillanat vagy időszak van amikor tudnak. Van aki tudatos és ezt kihasználja, és tesz valamit, van olyan aki csak "folytatja amiben addig élt". Semmit sem szabadna elítélni. Mindennek megvan a maga magyarázata, miértje oka.. én már úgy vagyok, hogy minden ami van, az "jó". Mindent meg lehet magyarázni, mindent el lehet fogadni, mindent lehet több oldalról nézni, megközelíteni. Az egyoldalú látásmód szerintem nem jó.. Tulajdonképpen ez nem is reagálás egy írásra, csak gondolatok "halmaza". A szeretet az fontos. Ma volt itt anyu meg a férje, s most úgy álltam hozzá, hogy nem leszek rossz, vagyishogy bármit mondanak, én telejesen szeretettel fordulok mindenki felé. sikerült. ez nekem egy sikerélmény. Valamit adtam, vagy legalábbis "nem vettem el senkitől semmit".

Most türelmet tanulok. Ez nem egy rossz dolog, ez számomra is felszabadulás. Türelmesnek lenni, adomány. Jónak lenni másokhoz, szintén adomány. Tanulható bizonyos szinten, de szükséges hogy az ember vele született vágya legyen. Vannak emberek akiknek vannak álmaik.... azt hiszem mindenkinek. Nekem is. Az én vágyam, hogy Jézushoz hasonlatossá váljak. Hogy szeressen Jézus, igazán. Hogy én is szerethesem őt, igazán. Hogy tudjak valamit adni másoknak. Jóérzést, értéket. Szeretetet. Tudást esetleg - bár azt még nekem is el kell sajátítanom. Persze a szeretet képességét is. Hát néha küzdök azzal hogy mit is írjak. Néha írok mindenfélét. Néha meg csendben vagyok. Sok lehetőség van. Aminek csak töredékét tudom egyenlőre kiaknázni. Azt hiszem az ima az fontos. Tegnap imádkoztam. És sírtam is. Sírtam, mert hiányoztak a régi barátaim is... akik ma már elfeledtek engem, vagy mellőznek. Kívántam/om nekik is szívből, hogy jó életük legyen és extrának azt kívántam még hogy bárcsak eszükbe jutnék, és jó emlékek rólam, hogy szeressenek..... hogy ne merüljek a lelkükben feledésbe. Nyomot akarok hagyni más emberekben. És szeretném ha mindenkinek élhető élete lenne. Jó élete. Olyan amilyenről álmodik. Szép, kellemes, élvezetes élete. Minden jóval. Hát ez talán lehetne egy ima is. Ámen :-)