Ezt most csak úgy mellékesen: számomra a skizo nélkül nincs élet, én ebben élek, hozzám tartozik, én különlegességnek tartom, nem betegségnek, vagy ha betegség, nekem tetszenek a skizo betegek, mert egyediek. :-) Aki a bura.hu-n van mindenkinek van valami egyedisége, most magamról írok le valamit:
én hol átveszem mások személyiségét vagy próbálom, éppen ebből adódóan hol eltűnök, hol sokat beszélek írok, és hol így hol úgy. Spellbound olyan mintha Alice Csodaországban lenne, vagyis ő hozza a csodaországot a fórumra. :-)
Igaza van Spellb.-nak, ha velem hasonló kaliberű emberrel lennék akkor tuti diliházban kötnénk ki...... de mondjuk az is elképzelhető, hogy valamelyikünk megtanulna "normális" lenni és figyelni a másikra. Amugy jellemző az, és tünetként is írják a skizonál, hogy egymással ellentétes érzelmek egyszerre vannak jelen. Nálam ez teljesen így van. Ezért nehéz meglenni, mert egymást oltják ki egyidőben az érzéseim.... szóval ez olyan hasonlatként, mintha két irányból húznának, ezért hiába két nagyon erős erő, te nem moccansz mert az erők egymás ellen vannak és kioltják egymást. Így csak állok egy helyben, vagyis kívülről úgy néz ki semmi sem történik, mialatt tebenned az erők hatalmas foka feszít. Mialatt az őrületben vagyok. Nagyon nem jó, de elviselhető keretek között van még.
(egy példa az előbb említett tünetre - azaz amikor két ellentétes érzés egyszerre van jelen: pl elkezd kínozni a vágy hogy kimozduljak, emberek közé menjek. Ekkor mondom itthon hogy nagyon rossz, szeretnék menni valahová. Ekkor az az érzés is jelen van hogy semmi pénzért nem mennék sehová, mert félek és iszonyatos nagy feszültség keletkezik bennem, amiatt pont, hogy egyszerre menni is akarok meg nem is. Ez pontosan így van, egyszerre jelen. Egyszerűen nem tudok dönteni, vagyis inkább el sem indulok, és még segítséggel sem bírok.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése