Ma jobb kedvem van. Megnéztem Buddha életéről és tanításairól egy filmet, tetszett. Vagyis nem lehet ennyivel elintézni pusztán, hogy tetszett... erről beszélni kell :-)) Szóval Buddha rengeteg mindenen keresztülment élete során, mint tudjuk fiatal éveiben megóvták minden rossztól és szenvedéstől, mígnem egyszer egymaga elindult felfedezni mi van a nagyvilágban. Akkor szembesült először a szenvedés tényével, illetve azzal, hogy valószínűleg őt is utoléri ami más embereket, megöregszik és meghal. Ez fontos felfedezés volt számára. És számomra is, bár még nem szembesültem vele igazán.... vagyis, ha a tükörbe nézek, látom a hibákat, látom hogy cseppet sem vagyok "tökéletes", de valahogy még mindig nem fogtam fel, hogy egyszer én is meg fogok halni. Talán azért nem mert nem hiszek benne, mert én az örök életben hiszek. Persze egyszer ezt a testet majd le kell tennem, majd ha használhatatlan lesz. Megrémít engem is az öregedés ténye, bár eddig még nem gondolkodtam nagyon rajta, mondjuk ha fiatalabbakat látok, eszembe jut hogy öregszem, és már nem vagyok 20 éves. Viszont valahogy azt sem fogtam fel igazán, hogy már 28 leszek, valahogy leragadtam a 18. életévemnél, remélem azért fejlődtem azóta lelkileg, de nem érzem magam idősebbnek.
Buddha egyébként kihangsúlyozta a későbbiekben az egyensúly fontos mivoltát, és én ezzel teljes mértékben egyetértek, sőt ezt találom az egyetlen és "legjobb" járható útnak itt a Földön az életünk során. A szenvedések megduplázásának nem látom értelmét, de az eszetlen dőzsölésnek sem. Tehát az arany középút a legmegfelelőbb. Most az étkezés terén próbálok meg harmóniát teremteni, tehát inkább keveset eszem, és egészségesnek mondható ételekből. Van aki azt mondja nincs szükség ételre, hát ki lehet próbálni azt is, de nem sokáig lehet kihúzni, és a másik dolog meg az ha így teszünk, felborul nemcsak a testünk de a lelkünk egyensúlya is. Ezért kell arra törekedni, hogy mindenből a megfelelő mennyiséget és minőséget vegyük magunkhoz. Így testileg és lelkileg is a lehető legjobbat hozhatjuk ki magunkból.
Ez nemcsak a táplálkozás terén van így de a mozgás alvás terén is. Az Univerzum nem véletlenül van így ahogy van, tehát hogy van egy bizonyos rendszer, körforgás benne. A Természetet követve eljuthatunk egy boldog kiegyensúlyozott állapothoz, ami viszonylag tartós lehet. :-) Pl, ha éjszaka alszunk és nappal pedig fent vagyunk, mozgunk tevékenykedünk, mindenből egy keveset, elosztva szépen rendben, akkor egész jól ellehetünk a mindennapokban. Először úgy tűnhet nehéz ezt követni, de lassan rájövünk, hogy ez az egyetlen járható út, ha egészségesek akarunk maradni. Bár van egy teória, amit hallottam, hogy az élet egy betegség, hiszen a halálba vezet a végén. Ami igaz, de nem mindegy hogy az itt töltött idő milyen minőségű és mit érzünk itt létünk alatt. Mert lehet szenvedve is élni és megduplázni a szenvedéseket, sőt megtriplázni is, de lehet enyhíteni is a szenvedéseket, és egyensúlyba kerülni a világgal. Minden azon múlik mi a szándékunk, és a megfelelő eszközöket is megkaptuk, hogy jobb legyen, a kérdés csupán az - Te melyiket Választod? ;-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése