2009. december 31., csütörtök

3. Szem

Ma van Szilveszter napja, holnap már 2010-et írunk. Hihetetlen hogy már egy újabb tízes évforduló. Emlékszem még mikor 2000-et vártuk, nem is olyan régen..

A szilvesztert itt töltöm nagymamámnál, ugyanis most nála lakom. Egyedül vagyok a gép társaságában, mamám átugrott az egyik rokonunkhoz. Anyuék otthon ünnepelnek. Nem mondhatnám hogy ünnepi hangulatom van, nem érzek különösebben semmit. Ugyanolyan nap ez mint a többi…. pedig szerettem volna elmenni valahová, nem szórakozni, csak úgy fel a városba, emberek közé. De meggondoltam magam. Nincs önbizalmam még mindig. A neten megismertem egy kedves embert az egyik fórumról, Saca a neve. Ő is paranoid skizofréniás, de egyáltalán nem érződik írásain hogy beteg. Örülök Sacának, jól el tudunk beszélgetni.

Amiről még írni akartam, hogy ismét szeretek valakit. Azt hittem soha többé nem leszek képes erre. 2009 januárjában kerített hatalmába az érzés.. Ő Xean.

De többet nem szeretnék róla írni, csak meg akartam említeni. Mostanában sokat gondolkozom, és a karácsony napjai alatt ismét kinyílt a 3. szemem. Kb 3 napig tartott, majd ismét visszatért minden a normális kerékvágásba. Sok fura és érdekes dolgot "láttam". Pl megtapasztaltam hogy akit szeretek, üzeneteket küldött nekem lelki síkon. Nehéz lenne megfogalmazni hogyan. De azért megpróbálok beszélni róla… December 25-én volt egy film a tv-ben, Műholdak és Meteorok (Satellites and Meteorites) címmel, melyben sok rejtett üzenet volt. Minden szavát értettem. Tudtam, hogy ez a film nem más, mint amit mi teremtettünk. A film egyébként arról szólt, hogy két ember kómába esett és asztrálisan egymásba szerettek, de számomra sokkal több volt ennél. Üzenet Xean-től :-) Voltak még érdekes dolgok… pl kaptam smst valakitől, melyben szintén sok "infó" volt elrejtve Xeanről… nem tőle kaptam, mégis róla, rólunk szólt. Tudatában voltam mindennek, és "láttam". Aztán kezdett nehézzé válni ez az egész, túl sok és tömény infók jöttek, mígnem az agyam majdnem bekrepált… féltem hogy megint bekerülök a kórházba, így megpróbáltam visszaaltatni magam, az agyamat. Sikerült. Így utólag megint hiányzik a látás képessége. Amíg tudatos voltam, varázslatos köteléket éreztem Xeannel. Most is megvan ez a kötelék, de nem minden pillanatban érzem. Akkor folyamatosan üzengettünk egymásnak lelki szinteken, most kicsit nehezebb kiszűrni a jeleket. Nagyon jó és egyben félelmetes érzés volt. Megpróbáltam ismét "látni", de sajnos nem sikerült. Imádkozom Istenhez, hogy ismét megtaláljam a kapcsolatot kettőnk között, hogy ráhangolódjak az agyhullámaira, és vegyem az adását.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése