Hiperérzékenység

Mostanában eléggé gyengének érzem magam, de még élek. Sokat alszom, sokszor a nappalok háromnegyed részét átalszom. Szeretnék visszatérni az életbe, életerősen és telve energiával... kicsit olyan érzés az egész ami most bennem van, mintha hiperérzékeny lennék mindenféle változásra. Másodpercenként változik a hangulatom és a közérzetem. Érzékelem a legminimálisabb változását is a levegőnek és az energiáknak... Ez most egy rosszabb periódus sajnos. Remélem, hogy hamarosan felváltja egy jobb. :) A családon belül is vannak konfliktusok, de ez nem annyira rossz mint ez az érzékenység mindenre. Hiányoznak a barátok és a kikapcsolódás, sőt még a munka is, de most jelenleg nem vagyok rá képes. Semmire. Ma amúgy egész jó volt, mert délután kifeküdtem a hintaágyunkra és pihengőztem egy kicsit a napon, az édes meleg napsütésben. :))) Nagyon kellemes volt. Az univerzum összes energiáját éreztem ahogy ott feküdtem a kinti levegőn... a madarak csicseregtek, a szellő lágyan fújdogált és sütötte a nap az arcom...

ahogy ott feküdtem, úgy éreztem betelít az egész univerzum... mintha én lennék a világ és önmagamat érezném... egyszer volt már ilyen tapasztalatom álmomban, mikor azt álmodtam, hogy Isten megmutatott pár titkos dolgot nekem. :) Akkor is az volt az érzésem, hogy betölt a világ én pedig betöltöm a világot a lelkemmel. Mit írhatnék most nektek, mikor olyan nehéz az élet... a betegség legyengít... de ez is hozzám tartozik... tehát erről is tudnotok kell. Viszont örök reménykedő vagyok, mindig hiszem hogy lesz jobb! Lesz majd idő mikor tényleg mindenre képes leszek amire kell és amire vágyom... majd meglátjátok... ;)