Köszönöm... :)

Ebben a naplóban még nem említettem, hogy sikerült levizsgáznom és megvan a papírom a szakmáról. :) Mostmár Elektronikus Grafikus & Képszerkesztő vagyok. Anyukámmal a vizsga előtti napon utaztunk Egerbe és az Eventus Panzióban aludtunk. Csak egy osztálytársammal találkoztam aznap, Lányi Zolival, ő is a Panzióban aludt, ő nagyon kedves fiú. Mindig beszélgetett velem, ha látta, hogy magányos vagyok, és mindig érdeklődött, hogy hogy vagyok, mert tudta hogy beteg vagyok. Nagyon jólesett a törődése, közvetlensége. Bár valójában ez a tulajdonság az összes osztálytársamat jellemezte, hogy szeretettel fordultak felém és egymás felé. (Mindig az volt az érzésem a sulival kapcsolatban, hogy ide valamilyen szinten különleges emberek járnak, akik közelebb állnak Istenhez, nem is tudom igazán megfogalmazni, de azt éreztem, mintha mindenki nagyon érzékeny és szerető lélek lenne, akit felvettek ide.... egy időben abban is hittem, hogy nem a tehetség vagy tudás alapján vesznek fel ide embereket, hanem belenéznek a szemükbe és látják, hogy mi van az ember lelkében! Az volt az érzésem, hogy a suli lényege az, hogy megtanítson minket és "kiképezzen" Isten "harcosaivá", akiknek hite megingathatatlan. Bevallom hogy mialatt ilyesmiket képzeltem, a betegségem aktív időszakában voltam éppen.)

De visszatérve a vizsga előtti napra... :) Körülbelül este 6-7 óra felé érkeztünk Egerbe, és kipakoltunk. Majd, mivel egész nap semmit sem ettem, (pedig hoztunk magunkkal ennivalót), anyukám mondta, hogy szaladjunk el a Tesco-ba. Én irányítottam anyukámat, hogy merre kell menni :P Ott aztán jól bevásároltunk, mindent vettünk ami fincsi, de este aztán mégis csak egy kis yoghurtot tudtam magamba erőltetni. Anyukám evett egy csomót, szegény elfáradt a hosszú úton, mivel ő vezetett, de nekem semmi étvágyam nem volt. Érdekes módon nem voltam ideges vagy feszült a vizsga miatt. Pedig őszintén be kell valljam, nem sokat tanultam rá. (Másnap mikor találkoztam Tamasi Tibi Tanárúrral már kicsit idegesebb voltam a vizsga miatt és ezt el is mondtam neki. Ő próbált nyugtatni, hogy lazán kell felfogni én meg erre azt válaszoltam hogy sajnos eddig elég lazán fogtam fel.. na de ne szaladjunk ennyire előre :))

Este kicsit discman-t hallgattam az ágyamban... a kedvenc zenéimet :) Nem tudtam aludni egészen hajnali 3-ig, és semmi fáradtságot nem éreztem sem akkor, sem pedig reggel. Pedig reggel hatkor keltünk. Reggel anyukám rávett, hogy megegyek egy yoghurtot, de mást nem tudott rámbeszélni... nem volt egy csepp étvágyam sem. Felöltöztem és kicsit kifestettem magam, nagyon enyhén... persze biztos senki sem vette észre... mindegy. Nagyon vártam a vizsga napját, főleg, mert tudtam hogy össze fogok futni Tamasi Tibi Tanárúrral :) Így is lett. Én odadtam neki amit két nappal azelőtt fénymásoltam neki a gépünkön, írásokat, melyek nagyon megfogtak engem. :) Egyszerűen szerettem volna megosztani vele. Gyülekeztek a diákok az előtérben és hamarosan megjelentek a tanárok és az Igazgató is. Hamarosan kezdetét vette a vizsga. Az mehetett be előre aki akart, és két részre volt osztva a vizsga: lehetett a 9-es teremben és a pinceklubban vizsgázni... rajtunk állt, hogy hová megyünk először, mert mindkettő helyre menni kellett előbb utóbb. A 9-es teremben volt majdnem az összes vizsga (Itt volt a Számítógépes Grafika, a Tipográfia és a Videó), lent pedig a Művészettörténet. Én úgy döntöttem, hogy a Művtörit csinálom meg először, mert nagyon féltem a többitől és gondoltam aztán még átnézem a dolgokat.... Megkértem anyukámat hogy vegye ki a kocsiból a könyveimet, hogy át tudjam még nézni majd a Művtöri után a többit. Ekkor történt valami: Jött az Igazgató és megsimogatta a hátam és azt mondta: "Jöjjön kedves, legalább hamarabb túl lesz rajta!" és kedvesen mosolygott. Én nagyon megrémültem, mivel alig tudtam valamit ezekből a tárgyakból, ezért gyorsan megkérdeztem halkan: "Igazgató Úr, nem lehet először a másikra menni?" Ő meg azt mondta lehet, de jobban jár ha bejön, hamar lemegy az egész, és mégegyszer megsimította a hátam, mint aki befelé terelget... elöntött a félelem és legszívesebben kiszöktem volna, de nem akartam "vitatkozni" az Igazgató Úrral, meg ugye azt nem is illendő, ezért lógó orral bevánszorogtam, mint aki a halálára megy. Mint utólag kiderült, ez valami Isteni csoda vagy gondviselés volt! Pontosan olyan tételeket húztam amiket előző este olvasgattam el! Tényleg csak annyi volt, hogy előző este felütöttem a könyveket egy egy témánál, minden könyvből egy témakört olvastam el egyetlen egyszer: és pontosan azokat húztam! De megint egy kicsit előreszaladtam... ;) Szóval bementem és láttam, hogy mindenki három tételt húz... akkor már sejtettem hogy valami nincs rendben... én abban a hitben voltam, hogy Videóból nem lesz vizsga, mert Prokaj Tanárúr megnyugtatott. Arra gondoltam, hogy a többiek biztos megbuktak az előző vizsgán és ez valamiféle pótvizsga, bár tudom hogy ez nagyon bugyuta ötlet volt részemről. Kihúztam hát két tételt, de akkor már nagyon rossz érzésem volt... odalépkedtem a Videótanárhoz és megkérdeztem: "Videóból is van vizsga? Nem tudtam..." Gondolom most aki olvassa e sorokat arra gondol, hogy Istenem hogy lehet valaki ilyen hülye (bocsánat a kifejezésért), hogy így elárulja magát és elássa magát a vizsgáztatók előtt. Én azonban másként gondolkodtam mint ti: úgy voltam vele, hogy a lényeg az őszinteség, és talán értékelik ezt és nem nyaggatnak annyira majd, és különben pedig tudtam, hogy minden tanár aki bent ül nagyon emberséges. Tudtam hogy ők is szeretnék ha nekem sikerülne. :) Nem féltem semmitől és erősnek éreztem magam! Nagyon jó érzés volt. :) Tudtam, hogy nem csináltam hülyeséget azzal hogy elárultam magam, hogy videóból semmit sem tudok. Először Tipográfiából kellett beszámolnom. Téma, "A Könyv" volt. Hogy hogyan készül, milyen részekből áll, milyen tartalmi és formai egységekből. Mivel pontosan ezt olvastam előző éjjel és még érdekelt is a téma, egész sokat tudtam mondani róla :) Könnyen ment. :) Utána jött Erdei Gyula tantárgya. Az Adobe Photoshop program eszköztáráról, az Adobe Image Ready-ről majd az animált képek készítéséről kellett beszélnem. Ez is simán ment, mivel otthon - márcsak hobbiból is - rengeteget foglalkozom és dolgozok ezekkel a programokkal. Gyula végtelenül kedves volt! Mellette ült a webdesign-os tanár akinek szégyenlem de a nevét máig nem tudom, és őmellette Prokaj László. Gyula megjegyezte a webdesign tanárnak, hogy ha Márta a weblapkészítés szabályait húzza abból dicséretesre szerepelne! Ezen mindhárman nevettünk egy jót. :P Nagyon barátságos és intim légkörben zajlott az egész vizsga, és számomra inkább hasonlított az egész egy kellemes beszélgetésre, mint életem egyik legfontosabb vizsgájához. A Webdesign tanár is kérdezgetett tőlem pár dolgot, amiről úgy gondolta hogy könnyű, és én szerencsére tudtam a választ. Utána jött a Videó... na ez már húzósabb volt! Kihúztam a "hanghullámokat" és erről kellett beszélnem... a frekvencia, a hanghullámok jellemzői meg ilyenek. Egy szót sem tudtam. Aztán elkezdtem nagyon erősen koncentrálni és eszembe jutott még órákról néhány dolog. mindenről beszéltem amire csak emlékeztem, lehet hogy hülyeséget is mondtam, meg belevettem minden oda nem tartozó dolgot is, pl. hogy a delfinek ultrahanggal kommunikálnak egymással, mindent rizsáztam :P De úgy tűnt tetszik a Tanárnak hogy ilyeneket is mondtam... nagyon döcögősen ment a Videó. De rengeteget segített Prokaj Tanárúr, szinte a számba adta a szavakat, a végén már inkább egy rejtvényhez vagy találóskérdéshez hasonlítottak a kérdései, épphogy nem mondta meg a megoldást... alig bírtam visszafojtani a nevetésem... nem éreztem át a dolog súlyát, hogy ezen múlik az életem. Már a Tanárúr is alig bírta megállni hogy el ne nevesse magát, mert vicces volt hogy szinte ő beszélt helyettem én meg csak helyeseltem minden mondatára :P Na igen, a jó diák ;P

Aztán ez is lement végül. Prokaj Tanárúr megkérdezte Gyulát még ott előttem, hogy "..akkor mindenből megvan neki ugye?" Gyula bólintott és hozzátette: "A mi tantárgyainkból biztos hogy megvan." és rámmosolygott. :) Nagyon örültem és megköszöntem! Már csak a Művtöritől kellett félnem. De kiderült, hogy fölöslegesen, mert a 3-as tételt, azaz Egyiptomot húztam. :PPP "Yuppiiii!" - gondoltam magamban, "Ez igen, Isten itt van velem!!!" Egyiptomról akárki tud beszélni. És ráadásul azt jól meg is tanultam. :))) Azt hiszem, hogy a szakmai elméletre a hármast a Videó miatt kaptam. A Gyakorlati jegyem viszont ötös lett!! Alig hittem el!

Hát vége lett a vizsgáknak és én meg akartam keresni a legjobb barátom, Tamasi Tibi Tanárurat... de sajnos azt mondták hogy már hazament... szomorú voltam, de azért boldog is, hogy legalább találkoztunk és megvan a szakmám!