Egy összetört szív és egy megtalált Álom

Most nagyon komoly dolgokról szeretnék írni. Most, hogy itt ülök szemtől szemben a gépem előtt újra, csak szemezek a monitorral és nem jönnek úgy a szavak ahogy szeretném... csak nézem az üres helyet, ahová írnom kéne, de nem tudom összeszedni a gondolataim... mégegy erőfeszítéssel megpróbálkozom... hátha sikerül!

Mostanában érzelmileg rengeteg dolgon mentem keresztül. Kezdem a számomra legfontosabbal:

Tudjátok, hogy mennyire nagyon Szeretem édes T.-t... ez az érzés nem múlt el és sohasem fog elmúlni. :) Annyira szeretem, hogy... hogy bármit elviselek csak hogy ne veszítsem el. Bármennyi szenvedésen keresztülmennék érte... Számomra Ő Az Igazi (és persze Jézus). Egy levélben ezt kicsit sejttettem vele is... valahol éreztem, hogy mi lesz a válasza... hazudnék, ha azt mondanám, hogy teljes szívből örültem, de azért örültem. :) Igen, mi barátok vagyunk. :) És örökre azok maradunk. Most már képes vagyok felhőtlenül boldog lenni ettől a ténytől, tiszta szívemből, mert jobban átlátom a dolgokat és beláttam ennél jobb nem is történhetett volna velem! Ezt komolyan így gondolom. :) El is fogom mesélni, hogy miért, hamarosan. Csak türelem édes Barátaim ;)

Először rengeteget sírtam belül... sírtam, mert nem értettem meg a jelentőségét ennek. Úgy éreztem én már sohasem leszek újra boldog. Mert Őt szeretem. A Múltban, a Jelenben, a Jövőben. A Mostban. De végre tudtam szívből sírni! (Bár könnyek nem jöttek ki a szememből, azóta nem vagyok képes könnyezni, amióta az az éjszaka történt Katiékkal.) És ez nagy megkönnyebbülést adott... sírtam, sírtam és sírtam belül, mert csak azt a jelentőségét láttam a dolognak ami az érzéseimre vonatkozik... Istenem milyen önző vagyok! Erre döbbentem rá... Nem gondoltam bele abba, hogy ennek van egy mélyebb értelme is. Pedig igen, van! Egy olyan értelme, ami felfoghatatlanul csodálatos! Mégpedig több is van :)))) A legelső amire gondoltam, miután valamelyest megnyugodtam, hogy de hiszen van egy értékes és édes Barátom, Őt nem veszítettem el! Egyedül annak lehetőségét, hogy testileg érintkezzünk. :) Ő ugyanúgy a barátom maradt, és továbbra is számíthatok rá mint barátra. Ugyanúgy szerethetem és adhatok neki szeretetet, segíthetek neki, csak éppen ki kell vernem a fejemből a vonzalmat. (Mondhattam volna szerelmet is, de szándékosan nem mondtam, hiszen az sohasem fog elmúlni... bár ha belegondolok a vonzalom sem... na mindegy.) A másik ami ezután eszembe jutott az Isten volt. Az, hogy talán ez Isten terve szerint történt így, sőt biztos. Felvillanyozott nagyon ez a gondolat és teljesen boldoggá tett. Elkezdtem magamban mosolyogni ezerrel! :PPP Gondoltam hogy már csak azért is, megtudom a Válaszát Istennek azzal kapcsolatban, hogy mi a terve ezzel :))) Ettől még boldogabb lettem! :)))) Próbáltam meghallani csendes hangját önmagamban, a Lelkem legmélyén. Nagyon nagyon próbálkoztam, de semmi.. :((( "Mi lehet vajon a baj, Isten nem szeretne nekem válaszolni? Talán illetlenség ilyesmiket kérdezni tőle?" - gondoltam magamban szomorúan... aztán eszembe jutott, hogy a Biblia talán megadja a Választ. Elő is vettem és találomra felütöttem valahol. Pontosan odapillantottam ahol ez állt:

"A Lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Az igék amelyeket én mondtam nektek, Lélek és élet. De vannak közületek egyesek akik nem hisznek." Nem akartam hinni a szememnek! Isten válaszolt nekem! Egyből megértettem Isten szándékait velem és hálát éreztem Isten és T. iránt! :))) Pontosan tudtam mit jelent ez: Azt, hogy akit igazán szeretünk, nem szükséges "birtokolni" a szeretetét, mert a mi szeretetünk iránta elég, hogy boldogok legyünk :) Azt is megértettem ebből és eszembe jutott egy "fogadalmam" Istennek, amit még azon a napon tettem, amikor életem legrosszabb élményét éltem át... Azon az estén megfogadtam, hogy Jézusnak ajánlom fel mindenem, testem, lelkem és hogy tiszta és érintetlen maradok. Hogy leélem az életem anélkül, hogy tudnám milyen a csók íze, vagy az amikor két egymást szerető lélek teste egyesül a szerelemben. Igen ezt fogadtam meg akkor. És Isten színe előtt alá is írtam ezt. És erre emlékezvén hihetetlen boldogság öntött el, és T.-t talán még jobban elkezdtem szeretni és tisztelni, mint valaha! :)))) Ő talán nem tudott erről az Ígéretemről Istennek, de Isten szándékai szerint cselekedett. :) De lehet az is hogy ő tudja ezt, hogy ez Isten tervébe illik ahogy ő cselekedett... T. Valójában megmentett a bűntől! :))) Mert ha megszegem Istennek tett ígéretemet, amit még alá is írtam, az bizony nagy bűn lenne... remélem, hogy Isten segíteni fog abban hogy végig tudjam járni a választott utamat. Isten szabad választást adott a kezembe és én vállaltam egy nehéz életutat. Ilyenkor érzem azt, hogy mennyire nehéz, de Isten erőt ad. Emlékszem azon az estén amikor Goda Katival beszélgettem (és utána később rosszul lettem), Kati azt mondta nekem:"A Barátok a legfontosabbak." Én tiltakoztam és azt mondtam neki, hogy "nem, nincs igazad Kati... a Szeretet a legfontosabb a világon." Ő megint azt mondta: "Nem Márti. Majd rájössz. A Barátok a Legfontosabbak." És akkor még nem tudhattam, hogy ő ezt azért mondta, mert pontosan tudta, hogy én mit választottam, hogy teljesen szűz maradok Isten számára. Nem mondhatott mást. Ő a Tanítómesterem volt. Most jöttem rá csak arra, három év után, hogy minden amiket mondott, felkészítés volt erre az Útra. Emlékszem még miket mondott aznap este.... olyasmiket pl, hogy "Én a helyedben ki sem bírnám.." meg hogy "Ne add fel!" Meg utalt rá, hogy neki nem sikerült. De én persze ott és akkor még nem tudtam ezek jelentését. Kérdeztem is tőle sírva hogy "Kati miért mondod ezt, kérlek áruld el, mi történik?" De ő azt mondta nem mondhatja el. Csak ma értettem meg mindent, amit Kati tanított nekem... azt hiszem megértettem, hogy Isten szólt Katihoz, hogy tegye azt, hogy elcsábít.... ezt kellett tennie, Isten tervei szerint. De én nem tudtam megtenni szerencsére... egy próba volt. Azt hiszem ezért is maradtam életben. Valahogy úgy éreztem, ha megteszem az lesz életem legcsodálatosabb éjszakája, de másnap reggelre meghalok. Én Istent választottam. És Isten erőt adott nekem, hogy kibírjam. Ezért megtaláltam az életem Álmát, hogy teljesítsem amit aláírtam Istennek. :) Vegetálni fogok egész életemben, nélkülözve a fizikai szeretetet, de ez édes vegetálás :))) Boldog vagyok Édes T. és köszönöm! :))))) ;) Köszönöm a Választ. :) Köszönöm hogy segítesz végigjárni az Utam. Ne féljetek édes Barátaim, minden szomorúság elmúlik egyszer annak számára aki Hisz és Kitart! :) Ilyen nagyon boldog már régen nem voltam! :)))))

"Ne csüggedj, Megvígasztallak!" ;)