2005. július 7., csütörtök

Csend...

Csend van. Egyedül vagyok itthon. Odakint csepereg az eső... várom már az Őszt amikor olyan sok eső van. Annyira vágyom rá... nagyon szeretem az Őszt. Szeretek ülni a csendben az Őszi félhomályban és elmélyülni... ilyenkor úgy érzem Isten itt van velem.

Ma az én édes Georginám (barátnőm, levelezőtársam) küldött nekem egy csodálatos ajándékot, illetve többet is. Volt Medjugorjéban és onnan hozott nekem egy csomó csodálatos ajándékot! Aminek a legjobban örülök az természetesen a kézírása (írt pár sort nekem), utána pedig egy nagy kép Máriáról (a Medjugorjai Máriáról) ami gyönyörűszép! Ki is tettem a falamra :) Kaptam még többek között egy szép kék fűzért egy kereszttel (ezt ráakasztottam a képre), és még pár nagyon szép képet :)) Egy áldást és egy imádságot is küldött nekem :) Édes Gina, ha olvasod ezt akkor kérlek tudd, hogy nagyon boldoggá tettél és nagyon szépen köszönöm!!! :))))

Elhatároztam hogy ezentúl gyűjtöm a Jézusos, Máriás képeket és a szobámat egy picike kis szentéllyé fogom alakítani, az imádság szentélyévé. Tudjátok amikor a szobámban vagyok, akkor legtöbbször egyedül vagyok, és olyan érzésem van, hogy ilyenkor Istennél vagyok. Szeretném neki felajánlani a szobám, hogy az ő templomává teszem. Tudom, hogy az én szobám nem olyan szép mint az igazi templomok, de szeretném berendezni Isten számára... én annyira szeretem Istent, hogy tudom ez mind nem számít Semmit, csak az ami a szívben van és az igaz hit... csak szeretném megadni a módját amikor imádkozom, hogy Jézushoz, Istenhez méltó legyen a hely és a lelkiállapotom. Talán így sikerül majd igazán elmélyülni, ha olyan környezetet teremtek... egy kis szentélyt, mely az enyém és az Övé. Istenem Jézus úgy Szeretlek téged! Nagyon szeretnélek érezni, és szeretetet adni Neked! Szeretnék veled élni örökké... még az életemet is feláldoznám érted. Nagyon nagyon Szeretlek!

Olyan érdekes, most a levegő olyan friss a szobámban... igaz, hogy nyitva az ablakom és odakint esik az eső, de eddig ezt nem is érzékeltem... mintha most kezdett volna beáramlani valami nagyon finom friss szellő :) Egyszer egyébként találkoztam angyalokkal... ez a szellőről jutott eszembe, hogy egyszer amikor nagyon beteg voltam, éreztem egy illatot... bent voltunk a koleszban a lányokkal, és én pedig nagyon rosszul voltam... éreztem egy egészen különleges, semmihez sem fogható illatot... leginkább olyan volt mint a frissen mosott fehér ruhaillat :))) Még a szemem előtt is megjelent egy vízió, hogy sok sok fehér ruha lóg egy hosszú, hosszú szárítókötélen egy napsütötte réten, mely telis teli van sárga pitypangokkal :) Ezt láttam magam előtt, és azt, ahogyan a szél lebegteti a fehér frissen mosott ruhákat... ezek a ruhák csak úgy árasztották magukból a friss tiszta illatot. Ezt éreztem, de akkor még nem tudtam hogy angyalokat érzékeltem. Utána, hónapok múltán hallottam valahol, hogy az angyaloknak van hasonló illata (némelyiküknek gyertya- vagy virágillata is lehet). Meg is nyugtatott ez az illat, és olyan volt, mintha érezném Jézus eljövendő Birodalmának az illatát, az előhírnökét :) Nagyon megnyugtató volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése