Tudom, hogy nagy a távolság kettőnk között. Mégis úgy érzem, velem vagy mindig. Szeretnék közelebb kerülni hozzád, de ahhoz az kellene, hogy "biztonságban" érezzem magam veled, tudnom kellene hogy nem bántasz meg soha. Furcsa lehet leírnom, mi az amire vágyom de leírom: Szeretném ha írnál nekem, ha szeretsz valamennyire és fontos vagyok neked, akkor KÉRLEK ezt írd meg nekem valahogyan... egyszer azt mondtad telefonban, hogy számodra nehéz érzéseket kifejezni. De tudod én abból "értek", ha elmondod mi van benned. Bár érzek valamit belül, hogy szeretsz, - vagy csak szeretném hinni - mégsem adsz semmi jelet. Most tettél egy lépést felém, írtál Facebookon, és nem írtam ezt, de NAGYON BOLDOGGÁ TETTÉL! Nekem még pár szó is végtelen s határtalan öröm, ha tőled jön. Sajnálom, hogy ennyire visszavonult és csendes vagy.... pedig mennyire helyes és tökéletes fiú vagy, neked MINDEN jól állna, így is nagyon vonzó vagy visszavonultan, de ha feltűnnél úgy is rettentően helyes és vonzó maradnál! Igazán nagyon szeretnék kapcsolatban lenni veled! De valami ezt megakadályozza, én úgy érzem, te valamiért falakat húztál magad köré, mert félsz hogy megsebeznek, vagy nem tudok másra gondolni, de olyan jó lenne ha kicsit csak egy picikét legalább megnyílnál.... én NAGYON SZERETLEK, s ez nem fog megváltozni. Látod most ide írok, hátha olvasod - véletlenül, és hátha ad valami kis jóérzést. Szeretném ha TE lennél nekem, és én is mindig itt leszek NEKED. Nem tudom hogyan közeledjek, jelenleg nem teszek semmit, hanem várok, mert most neked kéne lépni valamit. És értékelem, hogy írtál, mert tudom neked az nehéz. Szeretnélek magam mellett tudni és tudni hogy szeretsz. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése