Egyvalakit keresek, aki távol van tőlem, és nem tudom hogyan "közeledjek"... (Ő Rem). De talán ez sem az én dolgom lenne, mert nő vagyok. Ha ő meg nem érzi úgy / nem tud közeledni / nem akar közeledni - akkor... hm... nem sokat tudok előrelépni.
Én elmondom, hogyan képzelem / képzeltem a közeledést R részéről.
Hogy néha ír emailt vagy sms-t nekem, hogy gondol rám, vagy csak bármilyen apró ürüggyel, pl hogy megírja mostanában hogyan érzi magát vagy hasonló. Az a helyzet, nagyritkán felhív, de én meg ki vagyok állandóan kapcsolva, mert nem tudok telefonálni. Végülis nem mondhatom, hogy nem keres, de nekem arra lenne elsősorban szükségem, hogy írjon / üzenjen. Mert én élőben kommunikálni nem tudok. Ez a betegségem része. Nem tudom mit gondoljak, hogy vajon érdeklődik e irántam, vagy csak azért keres, mert nagyon egyedül van, és nincsenek barátai. Jó lenne ha nyitottabb lenne, tudom ez nagyon nehéz, azt hiszem hasonlóan érez mint én azzal kapcsolatban, hogy fél kifejezni érzéseket, még a legalapvetőbbeket is. De az is lehet hogy valakibe szerelmes, és azzal foglalkozik. Nem tudom mit kéne tegyek. Én is félénk és bezárkózó vagyok. Írom ezt a blogot, ezt esetleg láthatja, meg mások is, de nem tudom hogyan veszi, mi jön le neki belőle, zavarja e, esetleg jóérzéssel tölti e el, vagy nem akar rólam tudni. Komolyan nem tudom, mert semmi visszajelzés. Ő úgy gondolja, telefonon szeretne beszélni velem, amit megértek, hogy közvetlenebb, mint írogatni, de én meg úgy nem tudok beszélgetni. Szóval úgy képzelem az egészet, ha érdeklem / érdekelném, akkor tenne lépéseket, mégha nem is olyan drasztikus nagy lépéseket, de apró jelzéseket küldene felém, hogy érdeklem, olyat, hogy én is észrevegyem. Volt egy-két ilyen, de régebben, és nem egyértelmű. Nem tudom hová tenni a barátságunkat. Kb mintha egymást "kergetnénk" és "bújócskáznánk" a neten. És egymást utánoznánk, jobban mondva én őt, pár dologban. Pl most egy db-ig nem posztoltam semmit a facebookon. Mint ahogy ő sem. Ma gondoltam rá, hogy beposztolok egy olyan dalszöveges videót, amiben a csendről van szó. De aztán meggondoltam magam. Még kicsit kitolom a határokat. :-) Majd kivárom, lesz e valami, vagy sem. Ha nem hát akkor nem. Akkor csak szeretem tovább ŐT, de nem zavarom.
Ha jelentenék neki vmit akkor valahogy a tudtomra adná. Szóval nem jelentek neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése