Nem tudom még miről de írnom kell... éget a vágy hogy írjak. Azt hiszem arról, hogy ki is vagyok. Ez egy igen kényes téma, nem célszerű írnom arról ki is vagyok, de érintőlegesen írhatok róla talán. Én azt tudom, hogy Biztos vagyok magamban. Tehát ismerem az utam és bizonyos vagyok abban aki vagyok. De ez mások számára úgy tűnhet, hogy szuperegóm van, hogy többet hiszek magamról mint kéne. De ha belegondolsz kedves olvasóm, Te is tudod magadról ki vagy. Vajon hányan gondolkoznak el mindennap azon hogy kik is ők? A családomra kitérve, szerintem ők nem igazán... belemerülnek a munkába, a „hétköznapi rutinokba”, nem figyelve a Lélek szavára. Pedig a Lélek állandóan beszél, és kommunikál Velünk. A Lélek tudja csak ki vagy, és mi a célod, hová fogsz eljutni és hogyan valósítod meg. Sem az ész, sem a racionalitás, sem a megszokott dolgok, sem semmi más, egyedül a Lélek képes erre választ adni neked. És igenis figyelnünk kellene a Belső Hangunkra! Ha magadba nézel, tudod hogy ki vagy. De ezt nem mered kimondani – nyilvánvalóan. Mert olyan gondolatokkal társul, hogy mások mit fognak gondolni, lenéznek, vagy bántólag hat majd rájuk. Én erre azt mondom nem azzal kellene foglalkoznotok, hogy ki mit gondol (mondom én aki különös jelentőséget tulajdonít mások véleményének :-P). Ami fontos az Benned van, az Adott, és a Tiéd. Nem veheti el tőled senki, semmilyen Lélektörlés nem irthatja ki belőled. Vajon véletlen? Sok támadás ér, fizikai, lelki szinteken egyaránt. És sok emlékem kitörölték, de azért amik tényleg lényegesek, azt nem tudja senki kiölni Belőlünk. A Tudatot nem tudja senki kitörölni. A tudat pedig annak tudása aki VAGY. Én Tudom ki vagyok. Ez egy bizonyosság. Soha semmi nem ölheti ki belőlem! Még az sem ha megvetnek, kinevetnek, hülyének néznek. Ez egy tudás – és nem Hit hanem Tudás (Bizonyosság). És a kettő dolog között óriási különbség van. A Hit az nem biztos, de nagyon erős. Van erő benne. De a tudás, az már TUDÁS. Nem lehet lefokozni Hitté.... amit az ember tud, azt tudja. És így vagyok azzal is aki vagyok. De erről nem fogok beszélni. Nem akarok indulatokat, forrongást stb kiváltani. Aki meg támadna annak az a válaszom, teheti azt is, de mindenki tudja ki is ő. A Lélek áll hozzánk a legközelebb a Tudat. A Tudat a legerősebb. A Szellemről is írnak sokan, na azt nem tudom hogyan értik, de őszintén szólva nem gondolkoztam nagyon rajta. A Szellem is valahol a Lélek és Tudat együttese lehet. Nem lehet annyira különálló.... mert akkor már nem lenne értelme sem. Hm, most megint nem írtam szinte semmiről, nem baj, azért valamit talán megfogtam, a lényeg, hogy szeretek írni, akkor is ha nincs értelme, de ugye mindennek van értelme, valaki számára, ha másnak nem - önmagunk számára. Mindig volt valahogy, mindig lesz valahogy, és egyszer úgyis célba érünk. Ez lebeg a szemem előtt mindig, és mindig szánok időt, hogy meghalljam a Lélek hangját. Most pl azt mondja Szeretet és gyönyör, és hogy a miénk lesz, azzal akit szeretek, egyszer, valahol, valamikor :-) Mert így kell lennie.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése