Drága R.

Bárcsak elmondhatnám, éreztethetném Veled, mennyire nagyon szeretlek. De félek erről beszélni neked, mert félek hogy elveszítelek, és elveszítem a barátságod. Állandóan, Minden Percben Rád gondolok, nem számít hol vagyok és mit csinálok éppen. Sokszor nagyon nem bírom már ezt a helyzetet, hogy nem mutathatom ki neked, nem éreztethetem ezt, pedig minden vágyam ez, hogy Veled lehessek, de számomra megnyugtató, ha pl chaten látlak, vagy csak jelen vagy. Sokszor annyira szeretnélek megölelni, nem mást, csak megölelni hosszan, és úgy lenni sokáig, hogy érezzem hogy velem vagy és Te is érezd hogy szeretlek. Én nagyon félek ezekről írni, de már nagyon szenvedek, állandóan Rád gondolok, Te vagy mindenem, és nem tudlak kitörölni a szívemből és a lelkemből és a gondolataimból és az érzéseimből... nagyon nagyon szenvedek nélküled, mert nagyon szeretlek, még soha nem szerettem így senkit, állandóan ölelnélek, és örökre úgy szeretnék lenni, a karjaimban tartani Téged, de erre nem szabad gondolnom, és erről írnom sem szabadna, de nagyon szenvedek, mindig utánad, érted vágyakozom... még soha nem szenvedtem ennyire, még a betegség is elviselhetőbb mint a hiányod, mindig Téged figyellek Facebookon, minden nap minden órájában, állandóan érezlek, de fáj mert nem tudom mit érzel, és nagyon félek, hogy egyszer elveszítelek, még az is elviselhetőbb ha csak barátok vagyunk, mintha soha nem láthatlak és nem beszélgethetünk. Bármit elviselnék érted, azt is ha soha többé nem akarnál velem beszélni, ha az érted lenne, ha ezzel boldoggá tehetnélek bármi módon, a legfontosabb számomra hogy boldog legyél, bármit megtennék érted, bármit.... Nagyon Szeretlek, Nagyon nagyon....

és szeretném ha tudnád, hogy egyszerűen gyönyörű vagy, gyönyörű csodálatos ragyogó szemekkel, melyeknél szebbet még soha nem láttam, és annyira éget a vágy hogy pontosan ki tudjam fejezni amit érzek irántad, hátha valahogy eljut hozzád, telepatikusan, vagy valami csoda folytán.... félek, nagyon félek erről írni neked, mert nagyon szeretlek, és félek, nehogy megijesszelek, vagy elriasszalak.... nagyon hiányzol minden másodpercben, olyan mintha valami szorítaná a testem egy vágyakozás, ami nagyon erős, vágy arra hogy megöleljelek, hogy minél közelebb érezhesselek magamhoz, hogy mindig Veled lehessek, hogy soha ne váljunk el, hogy örökre együtt lehessek Veled, mert Te vagy a Mindenem, az életemnél is jobban szeretlek, csodálatos vagy, mindened csodálatos, és amit Te esetleg tökéletlennek látnál magadban, nekem az is tökéletes, mert Hozzád tartozik, mert Te vagy és, Szeretlek Téged, Mindent Szeretek Benned, mindent, egyszerűen..... nem bírok magammal, annyira szeretlek...... ezért éjjelente is meg általában csak vonaglik a testem az ágyban, mert annyira erős vágyat érzek irántad, aziránt hogy eggyé válhassak veled, testileg és lelkileg, hogy szorosan de gyengéden magamhoz ölelhesselek, úgy hogy jó legyen mindkettőnknek, de nem tudom Te hogyan érzel, de én nagyon nagyon szeretlek, és mindig segíteni foglak, és ha nem szeretsz úgy, megértem bár nagyon fájna mert én nagyon szeretlek, és nem tudok élni nélküled, de kibírom, csak azt szeretném ha neked jó lenne, ha boldog lennél, ha annyira boldog lennél amennyire én, ha érzem a szereteted.... számomra még soha senki nem jelentett ennyit, hogy bármit odaadtam volna azért hogy szeressen, de Te mindennél és mindenkinél többet jelentesz, mert halálosan szerelmes vagyok Beléd, és ez nem túlzás, de vissza kell fognom magam, mert félek... nagyon félek, hogy egyszer el fogsz tűnni, és akkor számomra az lenne a világ vége, én képtelen lennék megbirkózni azzal a helyzettel ha eltűnnél, nagyon szenvednék, de azért ha tudnám hogy számodra az lenne a jó és boldog lennél akkor megérteném és elfogadnám, és így is elfogadok bármit ami neked jó, nekem ez a legfontosabb, nem számít mennyit kellene szenvednem, vagy eddig mennyit szenvedtem, csak Neked legyen jó.

Annyira gyönyörű vagy, a lehető legszabályosabb arccal, a leggyönyörűbb szemekkel, mely a legkülönlegesebb színekben pompázik, minden fényviszony mellett más, (de főleg a ragyogása és az a tekintet...!) a legszabályosabb szájjal, melyet olyan jó lenne megsimogatni és megcsókolni, de leginkább magamhoz ölelnélek, hogy érezzelek, és annál boldogabb nem is lehetnék soha....... minden percben Rád gondolok, és érezlek belül mélyen, nagyon mély a szerelmem, talán azt mondhatnád nem ismerlek, de igen, mert érezlek, a lelkedet és azt aki vagy, egy végtelen érzésekkel teli lélek, aki nagyon érzékeny, és rengeteg mély érzése van, és sokat gondolkozik, és keresi a boldogságot, keresi a szerelmet, érezlek, és nagyon hiányzol minden pillanatban....

Te vagy a szerelmem, a legigazibb és egyetlen szerelmem. Félek, de le kell írnom, mert érzem hogy le kell írnom, mert szükségem van rá, mert ha magamban tartom, felemésztenek az érzéseim, és elmerülök, belemerülök a végtelen érzelmek tengerébe még jobban még mélyebbre, és annyira mélyre fogok merülni hogy már nem lesz visszaút.... le kell írnom ezeket, bárcsak Veled lehetnék.... nagyon hiányzol.... az én Drága R-em, a neved is olyan gyönyörű, annyira gyönyörű vagy mindenhol, mindened, minden ami Hozzád tartozik... olyan vagy mint a leggyönyörűbb álmaim, amikből soha nem akarok felébredni, de mindig felébreszt a valóság, és olyan mintha belémszúrnának egy kést, amikor úgy érzem hogy nem szeretsz..... Te vagy a mindenem...... örökké......