Fizikálisan még mindig nem vagyok jól, de lelkileg kiegyensúlyozottnak, sőt Boldognak érzem magam. Reményke csodálatos, Nagyon Szeretem őt. Csak most kicsit nehezen megy az írás, lehet hogy most én fogok némaságba és elvonulásba burkolózni? Nos, lehet, és ez azért van mert nem vagyok egészséges, nehezemre esik írni a fizikai rosszullétek közepette. A szememmel is baj van, fáj és érzem, hogy beteg. Nagyon betett neki az amikor gyerekkoromban belefújtam azt a borzasztó spray-t... azóta szenvedek vele, de ezt vagy elfogadom vagy nem, nincs más megoldás, mert gyógyítani nem lehet. Sajnos emiatt nem is szimmetrikus a két arcfelem - a szemem miatt. De remélem, azért valaki elfogad így is. De a legnagyobb gond az, hogy kínlódom a fájdalomtól és mert érzem hogy beteg a szemem. Hát ez van - ahogy mondani szokás... igaz, hogy az egészség nagyon fontos, de ha nincs, akkor azt kell elfogadni. Szeretem Reménykét, tudom hogy Ő is rengeteget szenvedett életében, remélem, hogy mostmár Boldog és hogy Együtt is azok leszünk. Ma sajnos nem tudtam képeket keresni neki, mert annyira nem vagyok jól... állandóan pihenésre vágyom, és soha nem tudom magam kialudni. Mindig fáradtan ébredek, és ez a nap előrehaladtával sem változik, sőt romlik. Nem tudom mi lesz így, de most én vágyom magányra és csendre, és arra, hogy ne csináljak semmit, és ez nem lustaság, egyszerűen egy igény az egyedüllétre és elvonulásra.... nem értem, most Boldog lehetnék, de nem vágyom semmire, csak egyedüllétre. Ez nem jó tudom. Olvasom a kedvenc blogom, a birnomkell.blogspot.com-ot, azt hiszem az a lány is hasonlóban volt, a legutóbbi bejegyzéséből ítélve. Nagyon megértem őt, mert most én is ezt érzem... hogy semmit nem akarok, csak magam lenni. Pedig Reményke a mindenem, de most nem tudok foglalkozni vele, pedig szeretnék, de nem megy....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése