Annyira félek... nem akarom hogy becsapjanak, hogy ne értsek semmit, nem akarok hülye lenni, de az okosság sem vonz.... én csak nem akarok sérülni, de lehet mindenki röhög a hátam mögött, hogy milyen hülye vagyok, és lehet reménytelen eset is vagyok, mert lehet hogy Remény teljesen más mint amit hiszek róla, és rettentően félek ettől, mert én Őt Szeretem, és nem akarom elveszíteni... :'( Én nem akarok kegyetlen játékok áldozata lenni, és célpont sem akin lehet nevetni, én akarok valaki lenni, illetve Remény valakije akarok lenni, a legfontosabb akarok lenni neki, de nem tudom, mert most minden összekavarodott megint bennem, az összes ember személye és szándéka, és most nem tudom mi van, lehet mindenki Boldog, lehet Remény megcsal, lehet hogy csomó Barátnője vagy Barátja van, én azonban nem vagyok olyan, hogy hazudjak, én mindig őszinte vagyok, mindenkihez, mondjuk sajnos rávettek hogy csináljak pár profilt, de azokat szinte nem is használom.... miért akarnak elrontani engem is??? Miért nem jelent semmit a hűség a szerelem és őszinteség? Én tudom hogy tiszta vagyok, de lehet ez csak nevetség tárgya, illetve én leszek vagy vagyok nevetség tárgya, és lehet hogy belehalok a fájdalomba, ha Remény megsebez.... nem mondom, hogy nem akarok ilyen érzékeny lenni, mert ha nem lennék, akkor a Szerelmemmel (Reménnyel) sem tudnék ilyen gyengéd és odaadó lenni. Szóval azt mondom legyek inkább érzékeny túlságosan is és gyengéd mintsemhogy másokon átgázoló kemény valaki. Nem érdekel, nevessenek csak akiknek ez humoros, csapjanak be, de én tudom hogy értékes vagyok, és tudom, hogy Reménynek is tudok adni és neki ez jó Hiszem, remélem, és mindig ilyen maradok, bár ha megsebeznek az Földhöz vágna, de talán még túl naív vagyok, bár nem vagyok mégsem az, csak túl sok Bennem a Szeretet.

Inkább vagyok gyenge, mint erős és másokat kinevető eltipró "nagyúr", engem nem vonz az erőszak és durvaság és erő, engem a gyengédség, finom, szép kedves dolgok vonzanak (nem a nők), de a gyengédség és érzékenység fontos számomra, és Remény pont ilyen szerencsére, mert bebizonyította. Benne Hiszek és Bízok, de most sok emberről azt hiszem, hogy kinevetnek folyamatosan engem, hogy szórakoznak és becsapnak, de mindaddig ez nem érdekel túlzottan, amíg Reményt magam mellett tudhatom. Csak félek, félek, mert nem akarom Reményt elveszíteni, rettegek ettől, de nem érzek igaziból veszélyt, inkább az a gond most, hogy kezd eluralkodni bennem ismét a paranoia, félelem, gyanakvás, hogy be fognak csapni mások, és néha félek attól is, hogy mi van ha Remény nem is az akinek hiszem, de igyekszem bízni és nyugodt maradni, de attól még félek a bántásoktól, mert sokat bántottak életemben, és szükségem lenne megnyugtatásra Reménytől, hogy nem fog bántani és megsebezni és hogy fontos vagyok Neki.