Írt Remény!

Remény eléggé szűkszavú volt mindig is (pedig iszonyú okos, és nagyon jól rakja össze a mondatait, úgyhogy oka nem lenne rá), nem is nagyon kommunikál, tehát hiába írok neki, évekig tartott míg "szóra bírtam". Régen is ilyen volt, vagyis mindig, chaten is csak néhány szót esetleg egy mondatot írt le. DE! Képzeljétek, ma rámírt! Kb 2 év után ELŐSZÖR! Írt a Facebookon privátban, beköszönt, és hála Istennek én pont online voltam, gyorsan írtam neki.... akkor beszélgettünk kicsit, ez ma reggel volt. Illetve chateltünk. Nem egyszerű vele chatelni, azt hiszem az írással gondjai vannak..... ebben pont ellentétek vagyunk, nekem meg a beszéddel vannak problémáim. Kiderült hogy nincs jól, és próbáltam olyan lenni, amilyen szeretnék, hogy "jó benyomást" keltsek, ugyanakkor ne tűnjön nyomulásnak se. Tehát kifejeztem ismét, hogy hiányzik nagyon, meg hogy örülök hogy írt. Kicsit úgy tűnt nekem, hogy elvan a "saját világában", és valami aggasztja amik történnek körülötte.... Szerettem volna vígasztalni és segíteni, de olyan "elérhetetlen", távoli volt.... Viszont legalább mégis chateltünk, és ez óriási szó! Nagyon Szeretem ŐT!