Meg még a Fájdalmat amit érzek ahhoz tudnám hasonlítani mint amikor beteg az ember. Pl Rákos. Akkor sem tudja elmondani mi a baj, hanem csak érzi hogy "valami nem oké". Sőt, ez egyáltalán nem látszik egy db-ig kivülre. De te akkor is érzed belül, hogy szarul vagy, szenvedsz, egyre rosszabbul vagy, de ez KIFELÉ NEM LÁTSZIK! Egy idő után már igen, de ugye az megint nem jó kivárni, míg már semmi nem segít, ugye?!? Ezért is próbálom tudatni a környezetemmel, másokkal, hogy bizony nagy a baj! Nem tudom mi, illetve ez amit írtam, részben, lehet más is van még ezen kívül..... És ami igen aggasztó nekem, hogy sajnos TUDOM, hogy nagy a baj! És azt is hogy HALÁLOS! Nem tudom mennyi időm van még. És aki most nevetve legyintene, hogy megint hülye vagyok, hipochonder, vagy paranoid, annak csak finoman elmondom, hogy bocsánat, de már pár éve SEMMI ENERGIÁM NINCS, hanem úgy kényszerítem fent létre magamat, hogy közben kínlódok mint az állat! És azt is értem hogy dűhít embereket, akik jönnek a "segítségükkel," majd közlöm hogy sajnos ez sem segít, és ők ezt úgy veszik, hogy "Mi az istenért nem tud jobban lenni?!? Hát mi a fenéért szenved, jó ez neki?!? Hát irgum-burgum Tessék már JÓL LENNI! " - és én erre keserűen csak annyit tudok mondani sajnos, hogy: "Fuck You! I'm Dead!". (Bocsánat. Egy halott nem tud feltámadni "önerőből", de még "segítséggel" sem, és ugye még ezért is "ő a hibás". Hát akkor megint: "Fuck You!!!!") És AKAROK Élni, és jól lenni, de NEM RAJTAM MÚLIK! Akármennyire is nehéz ezt felfogni!