Engem az nyugtat meg ha írhatok. Mindegy hová, legyen szó erről a blogról, a Facebookról, vagy bármelyik fórumról, de muszáj írnom, mert ez nyugtat meg. Ha nem írhatok, hiányt érzek, ideges vagyok. Persze sok embernek már ez sok és elege van a sok szövegemből. Illetve akik szeretnek beszélgetni, azok örülnének talán, hogy sokat dumálok, viszont sajnos leginkább csak magamnak tudok írni..... mert ha írok egy fórumba is pl, akkor is inkább maga a közlésvágy éget, nem a kommunikáció miatt teszem. Ez picit önző tőlem. Hülyeség talán, de szinte már magamat szórakoztatom azzal amiket írok, pedig tök semmitmondó témák, de legalább valami érdekel. 

Jahj..... és annyira fogyni akarok, mert gyűlölöm az arcom! Pufi, telt, hájas, és én ezt nem bírom elfogadni! Persze ez egy tök jelentéktelen dolog, mert ilyenkor eszembe jut, hogy mégis szerencsés vagyok, hogy itt béke van, nincs háború, nem terrorizál senki, van lakás ahol lakhatok, és van étel amit ehetek. De attól még nem leszek jól, hogy ezek megvannak, mert attól még sok baj van, ami jó lenne ha másképp lenne. Persze nem lehet minden tökéletes, de ez amúgy is messze áll a tökéletességtől. Nagyon idegesít az arcom most!!! Másoknak olyan beesett, csontos, vékony az arca........ lehet olyat sem akarnék igaziból, mert az is lehet ronda.... de mindenesetre jó lenne vékonyabb arc...... Csak pont abból nem tudom hogy fogyjak.... legalább 45 kg-ig le kéne mennem vhogy, hogy ne utáljam az arcom. Mások azért fogynak, hogy jó alakjuk legyen, én nekem végülis tetszik nagyjából az alakom, lehetne jobb is, de ami igazán idegesít az az arcom. Főként abból akarok de nagyon fogyni. A testem és alakom annyira nem érdekel.