Rohadtul örülök most, mert jelenleg nem érzek hiányt. Most mintha Remény jó helyen lenne ott ahol van, elégedett vagyok azzal ami van, Szeretem, de nem fogok állandóan utána "sírni". Persze az nagyon szar lenne, ha elveszíteném, vagy találna valakit magának, aki nem én vagyok. De az a jó végülis most, hogy jelenleg annyira kiegyensúlyozott vagyok, hogy tökjól elvagyok, és nincs szükségem semmire. Leginkább meg kéne fejtenem ki is vagyok, és minek élek itt, mi a szerepem. Most nem vágyom senkire. Jó így egyedül jelenleg.