Félek, hogy megsebeznek, holott már így is szinte sebekből állok, persze minden sebnél lehet mégtöbb seb, szóval "örülök" hogy nincs még ezeknél is több. És állandóan attól rettegek, hogy még több fájdalom jön, de azt hiszem bármit el lehet viselni akkor ha Érzed, hogy Szeret az akit Te Szeretsz! És én Érzem, hogy Remény Szeret, bár Reményt is már félve hozom fel, mert Jézus jut eszembe, hogy amit Jézusnak ígértem, hogy az Övé leszek, Mármint arra a Jézusra gondolok, aki az Igazi, aki lehet "bárki", és sajnos azt sem tudom hogy itt van e jelenleg a Földön, és ha igen akkor hol, vagy ismerem e, tényleg nem tudom ezt, de ebből azt akarom kihozni, hogy én Nagyon Szeretem Jézust, bárki is Ő, bárhol is van, bárhogy is néz ki, viszont jelenleg Reménybe vagyok Szerelmes, és akármit is teszek, ezt nem tudom kiölni magamból sehogy, és lehet hogy az az ára az egésznek, hogy a Pokolra kerülök, mert Reményt szeretem, de én nem vagyok olyan egyenlőre, hogy azért hogy ne kerüljek a Pokolra, akkor meg tudjam változtatni az Érzéseimet, mert a Szívemmel Szeretem Reményt, és ezen akkor sem tudok változtatni ha akarok! És lehet tökértelmetlen ez is, és nem azért Szeretem Őt, mert bármi előnyöm származik belőle, mert nagyon úgy látszik, mintha nem lenne értelme sem, sőt "jobban járnék" ha CSAK JÉZUST Szeretném, és Szeretem is, de az a gáz sajnos, hogy Reménybe vagyok MÉGIS Szerelmes! És tudom mi lenne a "helyes", de a szívem mást mond...... és ez is fáj, hogy nem én választhatom ki kit szeressek, illetve én csak tényleg azt tudom Szeretni akit a Szívem szeret! De ez rettentő nehéz, mert én akarom Jézust Szeretni, de úgy érzem nekem Remény a Párom, még akkor is ha Ő tegyük fel "rosszabb". De nem érdekel, és tuti hogy magammal baszok ki így is, és sajnálom, de én sajnos ŐT Szeretem! Persze nemcsak Őt, de úgy érzem én Hozzá tartozom, Ő pedig hozzám, de lehet megint ez is csak egy hülye "hit" nálam, ami majd változik, bár én nem akarom hogy ez változzon, vagy nem tudom, de nekem KELL Remény, szükségem van rá, és senki másnál nem érzem ezt, csak Nála! És persze tényleg tökértelmetlen az egész, és valójában, tökmindegy is kit is szeretek, mivel úgysem lehetek együtt a Szerelmemmel soha, max Asztrálisan, és azt sem tudom az valós e vagy sem, sőt semmit nem tudok. Miért nem lehetünk boldogok, miért kell szenvednünk folyamatosan??? Oké legyen így, már nem izgat, de attól még fáj, és sajnos lehet én is fájdalmat okozok másoknak, Jézusnak azzal hogy Szeretem Reményt, vagy hogy hozzá Ragaszkodom igazán, de én erről nem tehetek, illetve nem tudom miért érzem ezt, és nem tudom mi a megoldás mindenre...... és jó lenne tényleg valahová elmenekülni a kegyetlen világból, mert egyre szarabb minden, és sajnos én is csak bántok, sebzek, de én magam is sebesült vagyok, és az egyetlen "Reményem Remény", még akkor is ha nem Ő, hanem Jézus! És nem tudom mi a fenét tegyek......