2013. július 3., szerda

Tudod Drága Marcell...

...nekem nehezemre esik hosszan beszélgetni. Pár szó erejéig oké, de engem fárasztanak a hosszú csevejek. Ezzel ellentétben, rengeteget tudok írni "magamnak" a gondolataimról. Sokszor vissza is olvasom, de hogy minek nem tudom, talán megnyugvást ad. Mintha a másik felem olvasnám - pedig magamat :-))) Jó lenne TÉGED is olvasni, hogy te hogyan érzel, mit gondolsz, mit látsz, miken gondolkozol általában.

Tényleg nem tudok hosszan "beszélgetni", nekem az nehéz. Sem írásban, sem élőben. Én inkább a passzív típusú emberek közé tartozom. De nem voltam ám mindig ilyen. emlékszel mikor a CHAT velem volt tele? Biztos szörnyű megtapasztalás volt ez másoknak, hogy állandóan mindenhol csak engem olvas, és az érzéseimet..... még mindig kiadom magam a blogomban. Valahol ki kell. De ha van mégegy aktív ember aki beszélget velem, számomra nehéz "fenntartani" a beszélgetést. Befullad, vagy úgy érzem "muszáj" válaszolnom és úgy már nem jó. De csakis akkor írok, ha úgy érzem tudok, és jólesik. Tehát pl ebben nem játszom meg magam. NEKED sem írtam régóta, várom hátha lépsz valamit, de TE is passzív vagy. Nem baj, nekem ez is jó :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése