~ Frusztráltság még mindig

Tegnap este hívott Remény (hurrrááá!) :-), de ki voltam megint kapcsolva. És egyszerűen rettegek a telefonálástól. És attól hogy amiatt hogy nem tudok Remmel beszélni, meg fog haragudni. Nem akarom megbántani, és tökjó lenne ha nem félnék ennyire. Nagyon hiányzik, de ez az átkozott megfeleléskényszer mindentől elzár.... Jó lenne tudni miért hívott.... mindig egy rossz gondolat van bennem..... az, hogy régebben írta Rem, hogy tetszenek neki a fiúk is, és talán tetszett neki az egyik fiú a chatről, aki az én ismerősöm is, és hogy félek azért bukkant fel Remény ismét, mert az a chates fiú hozzászólt a FB-és állapotomhoz, és lehet róla akar megtudni többet... lehet hogy ez hülyeség, de régebben mikor hívott Rem gyakran mesélt arról, hogy majd ezt a chates társunkat meg fogja látogatni. És lehet hogy most is azért hívott, mert róla akart valamit megtudni..... nem tudom, gyötörnek a kétségek.... nem tudom vajon olvassa e Remény a naplómat..... ha olvassa, akkor azt is olvashatta benne, hogy szeretném ha elmondaná ha szeret..... és ha olvasta ezt, lehet hogy azért hív, hogy elmondja, hogy mást szeret, hogy ne reménykedjek fölöslegesen... de én abba belehalok..... nem akarom azt hallani hogy mást szeret...... vagyis, oké, mindent elfogadok Remtől és persze szeretnék a támasza lenni mindenben, a barátja, a bizalmasa, akinek mindent de mindent elmondhat.... de nagyon fájna ha mást szeretne.... olyan nagy kérés tőlem, hogy ne bántson meg? Biztos nem bántana meg, erről szó sincs, hiszen ő a legtapintatosabb fiú a világon.... de nagyon félek...... olyasmiket képzelek, amik még meg sem történtek... beszélnem kéne vele, de hooooogy??? Nem bírok... félek nagyon. Rettegek a telefonálástól. Nem túlzok.

Tegnap voltam Imréékkel Tesco-ban, egész normálisan viselkedett. Persze, mert ott volt anyu is. Vettek 3 Tesco-s tortát, hazavitték, kínáltak engem is, megálltam hogy nem ettem belőle. Pedig Tiramisu Torta volt (!!!). Amit imádok. Erre ma reggel mit csinálok? Elfogyott az édesítő, és rendes cukros túrót készítettem magamnak és behabzsoltam :-/// Megint elcsesztem. Most 48 kg vagyok.... fújjjj de utálom magamat így.... kb 70 kilónak nézek ki... vagy 80-nak..... a hasam totál kiáll, meg tudom fogni rajta a hájat. Mondjuk ez még hagyján, de a legjobban a pufi arcom utálom. Ilyenkor mindig pufibb mikor nem 45 vagyok....... gyűűűűlölöm így magam..... nem baj, holnaptól tényleg lefogyok, mert nem bírom elviselni magam így.

Ja, tegnap Imre kölcsönadta a laptopját, mert mondtam akarok majd venni, mondta ő neki nem kell most egy db-ig az övé, így odaadja. Tökjó, mert tudok vele ágyban is netezni, nem kell a géphez ülnöm. De rájöttem, nem jó ágyban netezni :-D Tök kényelmetlen, nem tudok normálisan elhelyezkedni. Úgyhogy most ideültem megint a géphez, innen írok.

Ma még nem tudom mit fogok csinálni, király, ma jön a pénzem, úgyhogy "gazdag" leszek XD Lehet majd veszek nadrágot, mert szörnyű hogy már csak 2 db jó rám... azt váltogatom.... de az is lehet hogy kinyúltak, és nem én mentem össze :-D Sőt ez tuti...

Tegnap eléggé aktív voltam, kitakarítottam az aksit (halaimnak), most gyönyörű kristálytiszta a víz, szépen ki van világítva. Úgy imádom nézni! :-))) Más nem volt most....

Az a baj, hogy nagyon hiányzik R, de nem bírok beszélni vele. Egyszerűen nem bírok. Bármennyire is szeretnék, nem megy. Annak nagyon nagyon örülök hogy hív, mert ez azt jelzi számomra, hogy még nem felejtett el engem. Tehát gondol rám azt hiszem. :-)