Olyan mintha Remény mesélt volna egyszer chaten arról, hogy hogyan született... mintha azt említette volna, hogy a köldökzsinór rátekeredett és fuldoklott... de ez nem biztos, de mintha lenne egy ilyen emlékem erről. Azt hiszem az emberben a születése körülményei nyomot hagynak egész életére. Szegény Rem, szörnyű lehetett, és tudom, sejtem hogy ez kihatással van a jelenlegi életére. Talán tudat alatt. Nekem is van valami halovány emlékem a születésemről, illetve konkrétan arról, mikor már csecsemő voltam, és nem akartam szopni. Már akkor is undorítónak, erőszakosnak találtam az evést, a testek érintkezését. (Nem akartam anyuval érintkezni.) Úgy rémlik a köldökzsinórral is volt nálam is valami, mintha "nem jól vágták volna el". Ez lehet szimbolikus is. És ott örök sebet kaptam, a kapcsolatok terén. Függök, fáj, és nem gyógyult be ott... És a csukló környékén is van valami "gyengeségem", tesómnak is, nem bírjuk elviselni ha kihajlítják és mi sem merjük, mert félelmet, fájdalmat kelt. Félünk megsebesülünk ott, az egy érzékeny pont ami tabu. Nem tudom miért, de nem csodálkoznék, ha ez is a születés körüli időben keletkezett volna - mármint az emlék, egy rossz emlék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése