~ Nem zavar

Az a baj, hogy egyáltalán "nem" zavar az, hogy leépültek a szociális kapcsolataim. Nekem így a "jó". De tényleg. Olyan remekül megvagyok így. Ez állítólag skizofrén tünet. Írják is, hogy egy idő után minden szociális kapcsolatnak vége, az egyén bezárkózik, s nem érdekli már semmi. A fenébe, hogy ez mennyire igaz.... és teljesen "beletörődök" abba is, hogy R-et szép lassan elveszíte(tte)m. Szar, meg szenvedek, de tenni nem tudok ellene. És nem csupán amiatt, mert R sem lép semmit, hanem mert én is képtelen vagyok. És már Andrással sem írogatunk egymásnak. Mindenkit elveszítek. És az a kétségbeejtő, hogy ez kicsit sem zavar. Jól vagyok így. Tényleg. :-(

Igen, azért ott van a szomorú szmájli is... mert a szeretetéhségem az nagyon nagy, és hogy értékeljenek, és én is kifejezhessem, de ez a blog tökéletesen kielégíti egy részét eme igényeimnek. Legalábbis ami a kifejezést illeti.