2012. december 21., péntek

~ Lebuktam

Kajálás után először úgy voltam vele, nem, most túl kockázatos hányni, mert mamám meghallhatja, nem tv-zik és a szobája a wc előtt van. De aztán már annyira sírni akartam és rosszul voltam hogy hízni fogok, hogy mégis kimentem, úgy voltam vele, úgysem hallja meg, rosszul hall, pl ha mondok neki vmit azt sem szokta hallani hanem mindig visszakérdez. Szóval kimentem hányni. De pechemre meghallotta. Kijött a szobájából és kérdezte, mi a baj, hánytam? Én meg kiszóltam a wc-ből, hogy hát azt hiszem megártott a főtétel amit ettem. Ő meg elkezdett aggodalmaskodni, hogy hát az hogy lehet, mikor jólesett. Én meg mondtam nem tudom. De elég gáz, hogy meghallotta, mert félek hogy elkezdett gyanakodni, hogy direkt hánytatom magam. Mivel tudja, hogy kikészülök a hízástól és ha eszek. Persze nem mondta hogy ilyesmire gondolna, de mostmár én is beijedtem, hogy nehogy kiderüljön. Ezentúl csakis akkor hányhatok, ha este tv-zik, mert azt nagyon hangosan hallgatja, úgy tuti nem hallaná meg. Szóval vagy este eszek ha eszek, hogy ki tudjam adni, vagy nagyon nagyon visszafogom magam evés terén, hogy ne kelljen hányni. Annyira kétségbeestem, és ráadásul ki sem tudtam most adni a kaját, mert rögtön meghallotta mikor elkezdtem, illetve nem jött még akkor ki semmi. :-S Úgyhogy most le is buktam, meg hízok is, de ami rosszabb az a hízás. Így is most mértem magam, 47 kg vagyok (mégsem 48, de ez is rengeteg). Magamra nézek és hányok..... szörnyen hájas vagyok. Vagyis most ez a hízás meglátszik, és ugye a 47 kg az nem 45, hanem plusz 2 kg. Legalább 43-ra le kéne mennem. 4 kg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése