Nem ír... nem üzen... és nem hallat magáról.... nem tudom leírni milyen elkeseredett vagyok :-(( Azt hiszem már régen feladtam... csak nem ismerem be magamnak. Mert ragaszkodom hozzá, de a realitás az, hogy már ő is feladta. A Barátságunkat. Én vagyok a hibás, mert nem hívom fel. Nem keresem. Csak írni tudok.
De még azt sem... írni sem tudok. Szomorú vagyok, végtelenül szomorú és magányos...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése