Az irány amit követek

Arra jutottam, hogy el akarom érni az álmaimat bármi áron is. Sok álmom van, de a legnagyobb talán az, hogy megvalósítsam azt aki lenni akarok, egy olyan embert, aki büszke lehet magára, akivel szívesen barátkoznak mások, aki még önmagára is felnézhet, és nem csupán az erényei miatt, hanem mert szereti magát, mert tetszik magának stb... szóval én ráléptem az önmegvalósítás útjára, egyenlőre "csak" a fogyókúrával, mivel jelenleg más ötletem nincs igazán, meg tornázok időnként, de többet fogok. 47 kg vagyok, de tudom, hogy van ennél jobb formám is, és el fogom érni. Van kis hasam az igaz, de el fogom érni azt hogy olyan legyek, mint amilyennek megálmodtam magam. Van elképzelésem, mivé vagyok képes válni, és már ezért megéri élni, ezért a célért. Van még bőven álmom, pl hogy a fiú akit szeretek, hogy őt meghódítsam, de valahogy szokatlan módon, és nem nyomulva. Nekem tetszik a csendesség, az elzárkózás. Talán ez fog meg a legjobban. Én is próbálom ezt követni, de néha még meginogok. De azért látom már az irányt, és körvonalazódott valamelyest az irány amit követni akarok :-) Jó ez az érzés, hogy tudom képes vagyok rá, lehetek az aki akarok lenni, és már egyre közelebb vagyok hozzá minden nappal, belenézve a tükörbe, egyre jobb érzés, mert fogyok, és ezáltal jobban tetszem magamnak. Bár néha nem tudom megállapítani külső szemmel milyen vagyok. De talán ez nem is lényeges. Azt hiszem a lényeg, hogy szeretek élni, szeretem magam, és más véleménye meg nem nagyon érdekel. Egyszer hatalmasat csalódtam, de még örülök is neki, mert így rájöttem, nem mások számítanak, hanem hogy te magad mit gondolsz magadról. Mert való igaz, aki szereti magát, azt mások is szeretik. De azért persze ki az az ember aki elégedett teljesen magával? szerintem senki - én is így vagyok vele. De látok eredményt, mert elindultam valami felé, mások azt mondanák, úgyis kórházba kerülök, ha így folytatom, de hiszem ezek csak emberi korlátok, ők korlátoltak, mert mi tudjuk kik vagyunk, milyen az igazi formánk, és ebben senki nem gátolhat meg, abban hogy elérjem. Szerintem fontos hogy szeresse az ember magát. Én szeretem magam, és bár bizonytalan vagyok sokszor magamban, de tudom, én élni akarok, és úgy élni, hogy az nekem jó legyen. Ha az ember ezekkel a dolgokkal tisztában van, nem lehet nagy baj. Pl nem próbál meg öngyilkosnak lenni, mert szereti a testét és a személyét. Én sosem tudnám megölni magam. Az élet szép, bár néha horror. Olyan bizarr-szép... nem is tudom.... olyan rejtélyes és sok izgalmat, feladatot tartogat. Mindenkinek kívánom, hogy találja meg önmagát, és szeresse meg a testét, az életet, és ezáltal elégedetté váljon :-)