2012. április 18., szerda

Sírni tudnék...

Sírni tudnék... mert Szeretlek R. És tudom Te mást szeretsz. Mégis - még így is - velem vagy. Több értelemben is. Először is, nem hagysz magamra, törődsz velem, barátkozol velem, nem hagysz cserben.

Nem is tudod számomra ez milyen hatalmas kincs!



Másodszor, itt vagy mélyen a szívemben, kitörölhetetlenűl. Nem tud senki és semmi kiszakítani, elszakítani tőlem, belőlem - Téged. Bár másé a szíved, érzem, de az hogy szerethetlek, a szeretetem, amit irántad érzek, ez a végtelen mély szerelem engem tökéletesen kielégít. Óh de szeretném, ha legalább nem mondanád meg nekem a 'hideg valóságot', ha nem kell szembesülnöm vele hogy mást szeretsz, akkor elvagyok én az én mesevilágomban egyedül... elhitetve magammal, hogy van esélyem és szeretsz. Talán barátilag számítok valamicskét, de ezt sem tudom biztosan. Egyszer azt mondtad szeretsz mint barátot - ezt olyan jó érzés volt hallani! Ebből egyértelmű persze, hogy CSAK mint barátot szeretsz, de hidd el, nekem ez is nagyon sokat jelent!
 
Örülök, hogy életed része lehetek - bármi módon!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése