Pszichiátria - Halálipar

A Babarczy Eszter rémtörténetére írt hozzászólásom a bura.hu-n, ide is bemásolom, hadd legyen mindenki tisztában az igazsággal:

Egyébként ismerős a történet (sajnos), mivel nem egyszer voltam a zárt osztályon, bár én Gyulán, és igencsak kegyetlen bánásmódban részesült néhány beteg. Párszor engem is lekötöztek, csak azért mert egy szegény néninek akartam segíteni kiszabadulni, mert ő is bepisilt, mivel le volt kötözve, és hiába szóltam a nővéreknek, senki nem jött kicserélni az ágyneműjét. (jó hát megértem a pszichiátrián az ápolóknak a nap 24 órájában betegekkel kell foglalkozniuk, de mégis csak emberekkel foglalkoznak, és nem tudom mit szólnának ha az ápolók kerülnének olyan helyzetbe mint néhány beteg). Azt tedd mással csak amit magadnak is kívánsz! Szóval párszor én is le voltam kötözve, és mélyen átérzem Eszter helyzetét, és nyugodtan mondhatom hogy EZT NEM ÉRDEMELTE MEG. Én sokat olvastam Esztertől, videókat is néztem róla/tőle, és nekem egy nagyon szimpatikus nő Eszter. Az hogy létrehozta ezt a burát, sztem szúrja pár olyan ember szemét, akik a pszichiátrián vagy gyógyszeriparban dolgoznak, pontosan nem tudom kikét, nem vagyok kompetens, de pl velem is voltak olyan dolgok, hogy halálos fenyegetések értek az én saját weboldalamon, amikor szóba mertem hozni, hogy velem hogy bántak a pszichiátrián, és hogy a gyógyszerektől félhulla vagyok és csak fekszem mint egy db fa - nem is élek - mert ez nem élet. Ez a honlap nagyon jó, és biztos hogy a témája miatt látogatják ennyien, a gyógyszerek és pszichiátria miatt. Sztem elsősorban nem a betegek teszik ki a látogatók nagy részét hanem különféle "kémek", akik arra hivatottak hogy az embereket egy szint alatt stangáltassák, és ne hagyják őket "felébredni". Sajnos nem tudok jól fogalmazni, meg nem olvastam sok irodalmat, de azért remélem a lényeg amit mondani akarok érthető. A pszichiátria egy könyörtelen ipar, jól jövedelmező, hiszen olyan diagnózisokat is felállítanak amik nem is léteznek.Nem az emberek betegek, hanem a világ, és akkor már miért nyilvánítanak betegnek egy érző embert aki csak szenved a sok igazságtalanságtól és fájdalomtól, amit a világban tapasztal? Lehet hogy az orvosok, pszichiáterek, gyógyszeripar nagyon is jól megél mások "mérgezéséből" és az uralkodásból mások felett, de mi egyszerű emberek, igenis megéljük a szenvedést, nap mint nap, és ebből nem lehet kijönni. Én nagyon sajnálom Esztert, hogy mindezeket át kellett élnie, én is éltem át hasonlóakat, sajnos. A gyógyszerekben soha nem hittem, a rivotril ugyan lenyugtat de sztem függőséget okoz. Azt veszem észre hogy egyre több gyógyszerre van "szükségem", mindegy mit írnak fel, nemhogy javulnék de még rosszabbul vagyok. A gyógyszer nem azért van hogy gyógyítson??! Vagy hogy tünetmentessé tegyen??! Meg mi az a hülyeség hogy mellékhatás??!! A mellékhatások sokszor rosszabbak mint maga a "betegség". Ja és szépen elhitetik a családdal, hogy erre "szükség van", így a remény hogy önként letegyük már nem is létezik, mivel a családba beleszugerálják, szinte belehipnotizálják hogy enélkül baj lesz. mondom én az nem baj hogy sorra lesznek öngyilkosok a gyógyszert szedő emberek? Vajon miért? Ez is egy mellékhatás? Még írhatnék sokat, de azt hiszem ők erősebbek jelenleg..... nem tehetünk mi semmit...... és ugye még örüljünk, hogy megélhetünk vhogy........ ebben arohadt szar világban félhullán...

Bemásolom Babarczy Eszter írását is ide, nagyon tanulságos, és felnyithatja pár - a pszichiátriában bízó - ember szemét. Szóval ezt írta Babarczy Eszter, Karácsony után:

 

Egy rémtörténet

Hát ez a benn tartózkodás mindennél förtelmesebben sikerült. Én többet oda

nem megyek. Nem is értem magam, hogy lehettem ennyire hülye hogy én oda
önként bementem.
Már az gyanús volt, hogy ahogy bementem az orvos közölte hogy nincs a
nyílton hely, ezért csak a zárt osztályra tud felvenni. Halálra rémültem,
de eszembe jutott a pszichoterapeutám pár órával azelőtti keresztkérdése, hogy akkor mikor megyek be? - így rábólintottam. Igaz, biztatott az ügyeletes orvos, hogy amint lesz hely a nyílt osztályon, áttesz oda. Így is viselkedtek velem, nem kutatták át a cuccaimat, igy a mobiltelefonomat sem vették el.
Másnap volt a bírói szemle, ahol én mondtam az orvosnak, hogy önként vonultam be, erre az volt a reakció:- Nem is azt mondtam hogy kinyírta magát? - majd kiküldtek. Seregi drnőnek jeleztem hogy nekem a nantarid jónak bizonyult, azt mondta akkor ezt megtartjuk. - na ez megdőlt később.

Aznap kellett a folyószámlahitelemhez kapcsolódó papirokat eljuttatni interneten a budapest banknak, így felhívtam egyik barátnőmet és elmondtam neki, mit hova küldjön, megadtam hozzá a jelszavakat,  stb. amit ő ugyebár nem tudhatott. Mikor ez folyamatban volt bejött az ápoló és elkezdett velem üvölteni hogy a mobil tilos, és azonnal adjam oda neki.
Erre én vissza üvöltöttem hogy most épp nagyon fontos dolgot kell intéznem, erre hívta a főorvost, aki szintén üvöltötte hogy adjam oda a telefont, mire én közöltem vele hogy önként mentem be, akkor hagyjanak békén és amilyen önként bejöttem, olyan önként én hazamegyek.
Ő üvöltötte hogy nincs jogom ehhez, mert a bírói szemle megállapitotta a kezelés szükségességét. És hívott még 3 ápolót üvöltve, hogy mindenemet el fogják
zárni és lefogtak. Odaadtam a telefont az orvosi szobába, majd olyan düh fogott el, amit nem tudtam kontrollálni.Volt a táskámban rivotril, abból bevettem kb. 30 db-ot. utána Betörtem a női wc ablakát és két helyen felvágtam a csuklómon az eremet.Nem is nagyon fájt, inkább élveztem hogy gyűlik a vér a padlón és jön a vér.
Erre, miután bekötöztek, beadtak azonnal egy vénás injekciót, amitől mozdulni nem tudtam. Úgy vittek be a szobába, az ágyba lekötöztek és bepelenkáztak. Kértem pár óra múlva, hogy wc-re szeretnék menni, de nem engedtek ki, és nem oldoztak el. Annyira
fájt már a gerincem, mert nem tudtam mozogni az ágyban, azóta sem tudok
vele mit kezdeni, hogy ne fájjon.
Nem tudom a csecsemőknél hogy működik, de nálam a wc-zéshez kell a gravítáció, ezt nem hitték el, nem engedtek el.
Kikötött kezem végül kihúztam az egyik hevederből, felültem és az ágyban
kellett elvégeznem a dolgom. Aminek az lett az eredménye, hogy az egész
ágy tiszta víz lett. kb 6 órát abban leledztem, majd feltettem a kérést, hogy ez a büntetésem? - hát igen.
Nagy nehezen többszöri felszólításra kicserélték szárazra az ágyat. Majd 2 nap kikötés és napi 2x szedativ injekció következett. Utána átálltak a gyógyszerre, de úgy kellett
fürdenem hogy az ápoló folyamatosan lesett. Szóval ez mind jobban kikészített, utána pedig elvárták, hogy jópofi legyek. Így természetes, hogy nem mehettem se ki, se a nyilt osztályra, stb.
Most is kótyagos vagyok a gyógyszerektől és épp azon tanakodtam, hogy ha ezeket szedem, akkor képtelen vagyok bármire is. Vagy bármire sem. Most este 2 mg rivotrilt
írtak, Mizapin 30 mg este, Cisdornirol 20 mg este, 10 mg reggel.
Nem tudom minek köszönhetően, de folyik a tej a mellemből. Gyanítom hogy a
cisdornidoltól.

A helyzet hogy nem érzem magam jobban, nagyon gyenge vagyok és álmos.
Ráadásul 5 napja minden éjjel rémálmaim vannak. Még a sors iróniája, hogy
ma bekapcsoltam a telefont és kaptam a banktól egy üzenetet, hogy
tartozom nekik 700.000,-Ft-tal, tehát ami miatt volt az egész őrület, nem
is sikerült. Szóval ki vagyok akadva továbbra is.