Ki vagyok?

Milyen érdekes, hogy vannak emberek akik vágynak a figyelemre, szeretetre, és mondjuk van egy kivételezett személy az életükben akit szeretnek - jobban mint másokat, - s nekik címzik a mondandójukat. De közben nem veszik észre, hogy valaki más pedig értük van oda de nagyon. Vagy ez is csak egy hatásos taktika, s közben én vagyok eltévelyedve nagyon... tehát értem ezalatt azt, hogy én nem látom meg a lényeget, holott mindenki más látja. Ez gyakori problémám, hogy nem veszek mindent észre azonnal, csak hetek hónapok múltán. De az is lehetséges, hogy szimplán csak beképzelem, hogy rólam szólnak a dolgok, és valójában egy jelentéktelen mellékszereplő vagyok a bura.hu életében vagy máshol. Néha azt képzelem, mindenki engem figyel, máskor pedig teljesen ennek az ellentétét. Lehet hogy én látom jól mégis? Hogy néha "főszereplő" vagyok máskor meg a kutyát sem érdeklem. Nem tudom, de jó lenne mindig tisztán látni. Igyekszem figyelni, amióta gúnyolódnak velem a neten és én ezt valahogy észrevettem, hol meg a hátam mögött röhögnek egy jót, hogy én mennyire hülye vagyok. Na azért nem vagyok én olyan nagyon eltévedve amilyennek látszik a dolog, vagyis annyi önérzetem még maradt, hogy észrevegyek dolgokat, és feltűnjenek dolgok. Persze ez is amolyan önmarcangolás féleség, szeretnék megfelelni, de régebben olyan mintha "öntudatlan állapotban" lettem volna, na ez változott, főleg hogy van amit többször elolvasok és akkor megvilágosodnak a dolgok. Vagy éppen akkor értelmezem félre. De az tény hogy soha de soha nem tudjuk egészen pontosan meg, hogy a másik éppen mit gondolt és mit hogyan értett. Ezért úgy már nem is érdekel az egész.....

csak rossz a magány, és ez az "önbezártság".