Tegnap strandon voltam anyáékkal. Egy hirtelen ötlettől vezérelve mentünk ki, én javasoltam, mert iszonyat meleg volt, 40 fok. Gyulavároserdőn voltunk a szabadstrandon a Körösön, rengetegen voltak kint. Nagyon klassz volt! Jó volt úszkálni a hűsítő vízben és kicsit felfrissülni. Sokat nevettünk és hülyéskedtünk a vízben, bevittük a matracot is… ahogy ott úszkáltam a hűs vízben megláttam egy nagyon édes kislányt aki emlékeztetett Goda Katira.. szinte totál ugyanolyan volt csak kicsiben, olyan 9-10 éves körüli lehetett. Őt figyeltem ahogy önfeledten hancúrozik a barátaival a vízben. Volt egy érdekes pillanat, mikor ez a kislány észrevette hogy figyelem, egy pillanatra megállt és nézett, olyan szomorúan, mélyen, mintha látná a szemeimben hogy miket éltem át és miért figyelem. Aztán folytatta az önfeledt játékot.
Megpróbáltam nem rá figyelni, nehogy azt higgye hogy bámulom… sokat hülyéskedtem anyuval a vízben, meg mikor bejött Imre is, akkor megpróbált ráfeküdni a gumimatracra, de mindig beleesett a vízbe, nem bírt fennmaradni a matracon! :-D
Jó volt kicsikét a természetben lenni és érezni hogy egy vagyok én is a természettel és a természet alkotott engem is….. tényleg jól éreztem magam régóta először.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése