Ezen a héten készítettem néhány digitális fotót a szobatársaimról, mindegyik olyan, hogy nem vették észre miközben fotóztam őket :PP Andit egyébként is nehéz rávenni, hogy megengedje, hogy lefotózzam, de most lekaptam őket :P (Feltöltöttem a fotókat ide a weboldalamra is, a "Barátok" topikba). Haha, ezen a héten történt egy mókás dolog... vagyis több mókás dolog. Először is valaki állandóan hívogat a szoba-telefonunkon (ami a kolesszobánkban van), de sohasem szól bele... mindig csak hallgat de nem teszi le, megvárja, hogy mi tegyük le. Először azt hittük a lányok hívogatnak a szomszéd-szobából, mert állandóan átkopogtatnak a falon keresztül hozzánk. Azt hiszem azért, mert egyszer túl hangosan nevettünk Líviékkel, ami áthallatszott és nem tetszett nekik. De mondjuk volt olyan is, hogy meg sem nyikkantunk, halálos csöndben olvasgattunk pl az ágyunkon, de ők gondoltak egyet, és akkor is átkopogtak... (Lívi viccesen mindig azt mondta: "Biztos fáj az agyuk!" és csendben mosolyogtunk rajta, mert már nevetni sem mertünk hangosan. Máskor meg erre azt mondta Lívi, hogy: "Talán szerelmesek belénk vagy a hangunkba és most azt hiányolják!"). De nem értettük sohasem, hogy mi bajuk van velünk. (A szomszédos szobában egyébként az egyik régi szobatársam lakott, Ági, aki gyönyörű lány volt, de eléggé beképzelt... elég feltűnő jelenség volt. De szerintem nem bírt engem - talán mert tudta mi történt velem akkor a koleszban mikor még Katiékkal és vele laktam egy szobában, életem legszörnyűbb éjjelén, bár akkor ő már másik szobában lakott, mert elköltözött tőlünk, bizonyára miattam, mert utált engem, pedig úgy érzem semmi rosszat nem tettem neki :( - és bosszantani akart.) Tehát azt hittük ők hívogatnak a telefonon, hogy elkérték a portástól a számot, akivel igencsak jóban voltak....De aztán egyik nap, hajnali négykor csörgött a telefon. Szegény Angi aludt a telefon mellett, arra ébredt fel. Felvette és igen, a mi kis "zaklatónk" volt az. Nem szólt bele szokása szerint. És ezután az eset után mindennap hajnali négykor csörgött a telefon és a "Csendes Valaki" volt az... Aztán Angéla megelégelte a dolgot és kihúzta a telefon zsinórját éjszakára. De nappal ugyanúgy folytatódott ez a "kis játék". Ezután már rájöttünk, ők nem lehetnek, mert csak nem kelnek fel azért hajnali négykor, hogy minket bosszantsanak... mert az egyértelmű volt, hogy nem kedvelnek minket. (Én bevallom gondoltam valakire/valakikre, vagyis nagyon szerettem volna, ha az a Valaki/Valakik, akikre én gondoltam... szerettem volna hinni, hogy Kati és Anna azok, és hogy hiányzom nekik... de tudom ez csak egy álom volt a részemről...) úgysem tudjuk meg soha ki az, ott a telefon másik végén... tehát most van egy titkos telefonálónk. :P Aztán történt mégegy vicces dolog... bár azt hiszem Andi nem így gondolta szegény.... Valamelyik nap késő este kopogtak az ajtónkon.... Andi ment, hogy kinyissa, de ahogy kinyitottta, abban a pillanatban halálra rémülten visszafutott a szobába egyenesen Lívihez. Képzeljétek el, hogy egy lány be volt öltözve "Sikoly-Maszkba"!!!! Egy poén akart lenni, de szegény Andi halálra rémült, mert ő amúgy is fél az ilyen dolgoktól és ha csak szóba kerül valami ilyen téma ő elkezd félni... De aztán a lány levette a maszkot és akkorát nevetett... aztán már mi is nevettünk a dolgon és Andi is már a végén.. Másnap aztán átjött a fenti emeletről Angéla osztálytársa (Angélával nagyon jóban voltak) , aki tanult jósolni, igazi jósnőtől. És jósolt nekünk. Tenyérből és kártyából is. Nekem a kártyajóslásnál kb. háromszor jött ki a halál és nagyon megijedtem.... de azt mondta a lány hogy az mást jelent. Nem tudom mennyire higgyek az ilyesmiben de érdekes és jó szórakozás a jóslás. Líviék is szeretnek jósolni, bár ők nem tanulták. Ezek történtek mostanában velünk...
Most éppen a "Queen - Who wants to live forever" videóklipjét nézem itthon :)
Sok Puszi x x
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése