Nem akarok az lenni aki vagyok. Nem vagyok elégedett magammal... hah, elégedett?! Egyszerűen gyűlölöm, ahogy kinézek..! Soha soha nem fogom elérni a tökéletességet, mégis addig hajszolom amíg csak erőm bírja. Szeretném összetörni a tükröt, vagy azt látni benne amit megálmodtam magamnak... Mondjuk szeretném magam olyannak látni mint amilyen R. Vajon ő elégedett magával? Egészen bizonyosan igen... Hiszen ő gyönyörű sovány, tiszta csont és bőr, gyönyörű alakja van. Nem beszélve a gyönyörű lefelé ívelő, vonzó szemeiről... annyira gyönyörűek! Úgy ragyognak, és olyan szépek, tényleg lenyűgöző! Csak gyönyörködni tudok benne. Ellenben a saját tükörképem nem tesz boldoggá, sőt lelohaszt. :-( Talán ha... talán ha sovány lennék, és csontos, olyan szép kiálló medencecsontokkal, akkor talán... már közelebb jutnék az elfogadáshoz.... ÁÁÁÁ Dehogyis! Én SOHA nem fogom magam elfogadni. Minden ilyen erőfeszítésem és próbálkozásom kudarcba fullad(t). Az arcomon nem tudok változtatni, max vékonyítani a fogyókúrával. Én olyan szemeket akarok mint R-nek!! És olyan szájat, és olyan orrot, és olyan hajat, és olyan arcot, és olyan alakot...!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése