2012. augusztus 17., péntek

Hülye "kis" félelmeim megint

Bingék sorozata. Katasztrófa. Le kell állnom! És naná hogy híztam... király :-//

Tegnap írtam egy sms-t Remnek, mert már nem bírtam ki, hogy ne üzenjek neki. Az utóbbi időben pedig egész jól bírtam, passzivitás tetőfokon. De Reményen még így sem teszek túl :-D Na de amire ki akartam lyukadni, hogy tulajdonképpen fogalmam sincs, miért írok én Remnek, ha egyszerűen nem merek vele kommunikálni. Írok, mert abban reménykedem, mégis be merem kapcsolni a mobilt, és felvenni ha hív... de ez a gyakorlatban nem műxik. Akkor hát mi a megoldás? Nem írni neki, és hagyni, hogy elfelejtsen teljesen? Nem ezt nem bírnám ki... akkor hát marad ez a gyerekes "játék", hogy én írok neki, ő esetleg felhív, de nem jutunk egyről a kettőre. :-S ANNYIRA vágyakozom utána, de szükségem lenne tudnom, hogy nem fog megsebezni. Ettől rettegek. De.. Szeretlek R! Mit tegyek, hogyan lépjek veled kapcsolatba? Annyira félek... annyira félek telefonálni! Hülye kis félelem, de valós. Másnak más a betegségének a tünete, nekem ez. Miért nem lehet nekem is valami más tünetem, miért pont ez, ami elvágja a kapcsot a szerelmemtől? :-(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése