Elmélkedés

hát szerintem ez valahol nincs jól, hogy tényleg azok az emberek futnak utánunk, akik iránt mi nem vonzódunk annyira, aki meg kéne az leszarja a fejünket... ez így szar! De azért pl még itt van az a lehetőség, hogy önkontroll. Ez nálam annyit tesz ki, hogy egy időre félreteszem a "szerelem/vonzódás" témát, mintegy kikapcsolom az agyamból - és valami másban merülök el. Most csak írtam róla az igaz, de képes vagyok félretenni. És ebből a szempontból szerencsésnek érzem magam. Sőt tudok olyat is, hogy "meggyőzöm magam", hogy én nem járnék jól az illetővel.... persze ez csak átmenti, de képes vagyok váltogatni ilyen dolgok, érzések, gondolatok stb-k között. Még jó hogy kifejlesztettem ezt a technikát :-) De azért van olyan is hogy jólesik kicsit "szenvedni" :-D

A gyerek témáról; nálam valahogy úgy műxik ez vagyhát ezek a dolgok, hogy több nézőpontból is láthatom néha. Azért még mindig közelebb áll hozzám az, hogy nincs szex, nincs gyerek. Amugy a szex nekem valahogy olyan állatias vagy nem tudom..... mondjuk, nem gyakoroltam még. Szóval így azért lényegesen könnyebb dolgom van, mintha rá lennék kattanva. Amugy sztem ez elég hülyén van megcsinálva, hogy aki szexel annak gyereke születik. Régen meg ugye nem voltak védekezési lehetőségek, így aki szexelni akart, annak gyereke is lett. Ez valahogy olyan "erőszakhoz" hasonlatos nálam, a természet megerőszakol, illetve a tudatlanságunk miatt terheket kapunk..... kapunk egy gyereket, és ha ugye utólag nem tudnánk gondoskodni róla akkor mi vagyunk a rosszak. De aki meg nem is tudja tehát nem felvilágosult, annak bármikor bejöhet egy gyerek, csak azért mert egyszer merte "élvezni" az életet, és volt egy kis öröme........... ez így azért eléggé durva. persze vannak akik másképp fogják fel, de ez valahol a természet "erőszakja". Nem volt választási lehetőségünk. Még jó hogy engem nem érint ez a téma, még jó hogy időben felvilágosítottak, még a suliban, sőt már az oviban. De pl ismerek a családomból olyat, aki nem volt felvilágosítva, lett gyereke, és így lettem én. Szóval én egy tévedés vagyok :-D de nem baj, ez már így alakult, nem lehet visszacsinálni. Persze baj, de mit tegyünk.

Sokmindent elutasítok a világon. És néha az ember áldozat, mégha tagadja is. Az jó persze ha valaki, elhatározza, hogy nem tekint magára áldozatként, s vállalja a felelősséget. Én ezekre az emberekre felnézek. De ugye nekik is lehet olyan periódus az életükben, amikor nem megy egyedül, kell a segítség a jó szó, a támogatás. Pl itt van ez a Spellbound. Mennyire sokszor írta, hogy ő nem kér segítséget hanem felajánlja. És most ő is el van kenődve, vagy legalábbis azt írja..... hát van ilyen. Azt azért tudom, hogy pl nem célszerű áldozatnak lenni - mert másoknak az "teher". És ugye inkább kerülik azt az illetőt aki "áldozatnak" tekinti magát, s mások segítségére vár..... (hozzáteszem, akit szeretünk attól nem vesszük tehernek - én legalábbis). Mostanában, próbálom itthon eltitkolni ha szarul vagyok. Tanulok a történésekből, mert nem vagyok egy olyan ember, aki nem figyelmes. Mindent megfigyelek, elemzek. Szóval ami nekünk "jól jövedelmező" viselkedésforma, az az, hogy ne legyünk áldozatok, hanem erősek, és egészségesek. Mert mások azokhoz szívesebben kapcsolódnak. De időnként "meg lehet engedni" a mélypontot is. De állandóan nem. De vannak akiknek meg nagyon mélypont van.... vannak erősek, vannak gyengék, vannak változóak... sokféle. Én talán most a változó kategória. Ja és szeretnék erős lenni, és elfogadott. Kb ennyi, majd még írok.