Azt gondolják az emberek, hogy milyen "jó" a szenvedés, mert érdekes... "élvezkednek" mások szenvedésén. Bocsánat, hogy ezt írom, de ez az igazság. De lehet, hogy csak nekem fordult ki teljesen a gondolkodásom, és már nem tudom, hogy fiú vagyok e vagy lány... ezt arra mondják néha, hogy nem tudom mi történik és miért.... illetve hogy már elegem van a dolgokból. De nem tudom mi a megoldás. Próbálom nyugtatni magam, de erre nincs gyógyír. A Lelkem halottabb mint bármi, és élőbb mint bárki. Fájdalom fájdalom hátán.... :'( Reményke meg "hagyja" ezt, de érzem ő sincs jól. Egyszerűen fogalmam sincs mi a megoldás.... mély depresszióban vagyok. Fenébe is.... (bocsánat).