Picit nyugodtabb vagyok most. Ittam egy kávét. Ez kellett. Megiszok még egyet... úgy érzem a kávé nyugtat, sajnos rászoktam, de most ez sem érdekel, csak ne érezzem a Fájdalmat. Már nem tartok ott hogy mindenáron meg akarjak halni, illetve hogy addig szenvedjek passzívan, amíg ki nem purcanok... most nincs kedvem illetve erőm szép választékosan fogalmazni. Szóval jelenleg az van, hogy nincs semmi. Az égvilágon semmi. Csak próbálok jól lenni a lehetőségekhez képest. Nem is tudom hiányzol e most. Amit tudok, hogy mélyebben Szeretlek mint bárkit, de most.... szükségem van csak magamban lenni. Nem akarok embereket magam körül. Még Téged sem. Csak a Facebookon. Remélem, majd még fogsz írni, ha szeretnél és késztetést érzel rá. Gondolom nem fogsz erre késztetést érezni. Sebaj. Már megszoktam a 2 év alatt a csendet. Igaziból nem tudom mit mondjak. Szeretlek de Fájdalmat érzek. Nézd, én nem hibáztatlak, találtál egy gyönyörű mennyasszonyt gondolom, akivel Boldog vagy vagy leszel. Hát ennek örülnöm - kéne.... igaziból nem tudom mit érezzek, mit gondoljak... már nem tudom.... már nem tudom érdekel e valami az életben azon kívül, hogy ne legyek ennyire szarul. Lehet a kávé a drogom lett / lesz. Nem akarom ezt. Még mindig Az Úrnak élem az életem, már amennyire bírom. És Neked Szerelmem, de már nincs erőm.... úgy érzem eléggé fogyik..... és én is fogyok most bár még mindig elég lassan.... de viszonylag gyorsan is, mert 3 nap alatt 2 kg-ot veszítettem a súlyomból. 48 kg vagyok. Persze gondolom ha nem eszek semmit akkor sem fogyok. Napi kb 1 szelet kenyér a kajám... és nincs étvágyam... nincs velem semmi, tényleg semmi.... néha borzasztó fájdalom, máskor kimerültség, fáradtság, apátia.. aztán szomorúság, és hiány.... és az hogy jó lett volna együtt lenni, együtt élni. De igaziból már látom a "végkifejletet". Valamelyikőnk hamarabb "feladja", és akkor a másiknak nagyon fog fájni. Ez borzasztó. De Tudd Kérlek, Örökké Téged Szeretlek Édes Reményke. <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése