Miért nem lehet innen elmenni egy olyan helyre, ahol rendes emberek vannak, ahol megbecsülnek és kellek, ahol valakinek én vagyok az első és legfontosabb, mint ahogy Ő nekem? Miért kell szenvedni folyamatosan, és elviselni minden szart, amikor azt sem én döntöttem el, hogy meg akarok e ide születni? Én csak egy felesleges embernek érzem itt a Földön magam, bár sokan keresnek, és talán kedvelnek, de mindig csak második vagyok, vagy ha voltam is "első" valakinek, abban is csalódnom kellett.... én hűséges vagyok, soha nem hagynám el akit Szeretek, de mit tegyek, ha Ő nem így érzi, ha Neki fontosabbak mások vagy más? Vagy egyáltalán mi történik tulajdonképpen? Én tényleg csak pusztulást és romlást látok mindenfelé ahová nézek, most mondjuk beraktam egy videót az Amerikai Pitéből a facebookra, már kínomban, meg amúgy is, hogy kicsit feldobjam a kedvem magamnak, de igaziból semmi nem tetszik, lehet már nincs is ami bejön nekem.... hát, most ez egy picit sok volt, amik voltak folyamatosan körülöttem, én is sok voltam tudom, csak valahogy "védenem" is kell magamat nehogy hirtelen rámzúduljon minden, ezért kb egyensúlyozok az "emberek között", mint valami kötéltáncos, bár vékony nem vagyok, de kb bármikor lezuhanhatok a mélybe, ha valami kibillent a nyugalmi állapotomból. Én félek az emberektől, ezért szóba állok velük, hogy kitöltsem azt az űrt, amit én úgy képzeltem volna el "betölteni", hogy ketten vagyunk Vele, és csend van és nyugalom, és béke. De minden felbomlott, és én még így is sziklaszilárdan állok és megyek tovább mint valami robot, csak azt nem tudom van e értelme mindennek.